A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

ISTVÁNOVITS Eszter–KULCSÁR Valéria: Tükrök a császárkori és a kora népvándorlás kori barbár népeknél a Kárpát-medencében

is (Magyartés, Nagyvárad/Oradea, Mikelaka/Micalaca, Szikra, Hódmezővásárhely-Gorzsa 11(3) sír).

40 A középső füles kerek tükrök az i. sz. II—III. századtól tűntek fel a Volga-vidéken. Formai jegyeik alapján valószínű, hogy ezen a területen alakult ki a később „kanonizált" típus. A III-IV. században elterjedtek a pontusi görög városokban és a Kubány-vidéken. Gyakoriak a pantikapaioni katakombákban ebben az időszakban. A

IV-V. századra általánosan elterjedtek az Észak-Kaukázustól Ukrajnán keresztül a Kárpát-medencéig, visszaszorítva valamennyi korábbi típust. Az Észak-Kaukázusban és a Krímben a VI-IX. századig nagy mennyiségben előfordulnak, gyakoriak a szaltovói lelőhelyeken. A Kárpát-medencében, illetve attól nyugatra a VI. század után már csak szórványosan találhatók meg: ilyenek pl. a csökmői, a jutasi, az Endrőd-doboskerti vagy a kunpeszéri avar leletek.

43 A típus több variánsát a kárpát-medencei anyagban J. Werner különítette el. A leletek száma a keleti anyagban azóta többszörösére nőtt. Ma már egyértelmű az is, hogy az általa Balta-Krainburgnak nevezett típus - a csillag díszes tükrök (Il.tábla 1.) - valójában az V. században már előfordul, s elterjedése sem korlátozódik csupán az Észak-Kaukázusra . Jó példa erre az 1981-ben Tanaiszban feltárt katakomba tükre. A kárpát-medencei példányok többsége a sugaras díszű, ún. Csmi-Brigetio típushoz tartozik. Az ettől eltérő darabok (Il.tábla, 2.kép F-K) az Alföldön hiányoznak, s a Kárpát-medence többi részén sem gyakoriak (Balatonhidvég, Carnuntum, Hrtkovci Vranja, Mödling, Pilismarót, Straze). A tükrök helyzete a sírban Az római kori alföldi Barbaricumban a tükröket szinte kizárólag női sírokban - ritkán gyermekeknél - találjuk. (Néhány tükrös temetkezés nem-meghatározása bizonytalan, de pozitíve egyik sem mutat férfisírra.) Magyarázható lenne ez azzal, hogy eredendően elsősorban női használati tárgy, azonban a keleti szarmata anyagban mind női, mind férfi, mind gyermeksírban előfordulhat, bár alapvetően ott is a női sírok gyakori melléklete, s csak ritkán fordul elő gyerekeknél és férfiaknál. A nomád tükrök a Kárpát-medencében az V. században kizárólag női temetkezésekben (kivételképpen gyerekek mellett ) kerültek elő. A sztyeppéi, illetve a kaukázusi anyagban is hasonló a helyzet. A fentiek alapján az a tény, hogy a Kárpát-medencében a tükörmelléklet a női sírok sajátja, inkább kapcsolódhat esetleg egy olyasfajta képzethez, mint a japán „a tükör a nő lelke". Ez a mondat kínai betűkkel sok hagyományos japán bronztükör hátlapján is megtalálható.

49 A tükörnek sem a császárkori szarmata anyagban, sem a kora népvándorlás korban nem volt stabil, meghatározott helye a sírban. Előfordul egyaránt kézügyben (tarsoly40 CsallányD., 1961.283. 41 H. Giljacsban (5. sír) lemezes fibulával és polichrom ékszerekkel együtt fordul eló". IV-VL századra keltezik. Minajeva, T. M. 1982. 222-224. 42 Hazanov, A. M. 1963. 68-69. 43 Werner, J. 1956. 119.; Rhé Gy.-Fettich N., 1931. Taf. 3/7.; Jankovich D.-Makkay J.Szőke B. M., 1989. 53/3.t., a kunpeszéri darabok a kecskeméti Katona J. Múzeum Elődeink a Duna-Tisza közén c. kiállításán szerepelnek. 44 Werner, J. 1956. 23. 45 Grecsanova, L. 1988. A csillag alakú díszítésű példányok a szaltovói kultúrában élik fénykorukat az V. századtól a VEt-IX. századig: Merpert, N. Ja. 1951.24.; Pletnyova, Sz. A. 1981. 46 Hazanov, A. M. 1964. 89. 47 Kuznyecova.T.M. 1988. 48 Mödling, Pilismarót 19. sír, Szabadbattyán 16. sír és Untersiebenbrunn. 49 Róheim, G. 1984. 255. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az antropológiai meghatározások hiányában a tükörmellék letes sírok neme sokszor bizonytalan. 15