A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

GRÓF Péter: Újabb adatok Visegrád kora Árpád-kori topográfiájához

ÚJABB ADATOK VISEGRÁD KORA ÁRPÁD-KORI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ GRÓF PÉTER Visegrád természetföldrajzi viszonyai nagymértékben meghatározták a település késő népvándorlás kori és kora Aprád-kori topográfiáját. Az összeszűkülő Duna-szoros igen kevéssé volt alkalmas nagyobb lélekszámú, klasszikus nagyállattartó életmódot folytató népesség megtelepedésére, így a hegyek és a Duna által határolt részben ártéri területen mind az avar kor, mind a honfoglalás kor időszakából kevés lelőhelyet ismerünk. A magyarság X. századi megtelepedésére utalnak a falu belterületén, az Apátkúti pataktól kb. 100 m-re DNy-ra előkerült sírok, amelyek közül kiemelkedőek egy rangos női temetkezés mellékletei: aranyozott ezüst szív alakú csüngővel ellátott kettős veret, ezüst karperec, rézgomb, és gyűrű töredékei. Visegrád földrajzi fekvése más, elsősorban stratégiai előnyöket jelentett: az Esztergomtól községünkig terjedő Duna szoros K-i lezárása, a már a rómaiak által is ismert és használt, a Szentendrei-sziget csúcsánál levő gázló és a feltehetően a mai Visegrádnagymarosi kompátkelés ill. az Apátkúti patak torkolatának környékén levő révátkelés ellenőrzése és a Várkerten keresztül, a Sibrik domb mellett részben a római nyomvonalon, Ny-ra, Esztergomba tartó út felügyelete. A szálláshelyét a 970-es években Esztergomba, a másik hasonló adottságú településre helyező Géza fejedelem minden bizonnyal a fenti geopolitikai körülmények ismeretében vonta ellenőrzése alá Visegrád területét, túl azon, hogy ezt székvárosának védelme is megkívánta. A S ibrik-dombi néhai római katonai tábor még álló falait felhasználva, azokat részben átépítve rendezkedtek be a fejedelmi csapatok Visegrádon. A sibriki castrum kutatása során Soproni Sándor és Szőke Mátyás X. századi házakat, kemencéket és tárológödröket tárt fel a 70-es években. Szent István korától, mint ezt az 1009-es oklevélből tudjuk, a Duna két partján elterülő Visegrád vármegye székhelyének, az ispáni várnak adott otthont a sibriki erősség. Az ispáni székhely és a főesperesi templom eddigi kutatásának részletezése nem témája a jelen dolgozatnak. A Sibrik dombtól ÉK-re, a Várkertnek nevezett völgyben az 1055 körül alapított Szent András monostor mellett egy Árpád-kori falu plébániatemplomát, a körülötte levő temetőt, földbevájt házakat illetve más objektumokat - kemencéket, ipari célú gödröket tárt fel az elmúlt négy évtizedben Méri István, Soproni Sándor, majd az utolsó tíz évben Kovalovszki Júlia (1. kép). 1 A Visegrádi-szoros természetföldrajzi jellemzése: Pécsi M., 1959. 108-109., 118-119. 2 Régészeti Füzetek Ser. I. No. 22. 1969. 53.; Régészeti Füzetek Ser. No. I. 23.1970. 58. 3 Soproni S., 1978.72-73. 4 Györffy Gy., 1977.97. 5 Visegrád vármegye kialakulásáról Györffy Gy., 1973. 263-264.; Györffy Gy., 1977.182-183. 6 Régészeti Füzetek Ser. I. No. 25.1972.43.; Régészeti Füzetek Ser. I. No. 29.1976.48.; Szőke M., 1980. 35-37.; Szőke M., 1986. 7 A Szent András monostorról: Dercsényi-Héjj-Rózsa 1958.454-455. 8 A várkerti kutatások összefoglalása: Kovalovszki /., 1986. 61-63. 513