A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

KÖLTŐ László: Honfoglalás kori tegezes sír Vörsön

A feltehetőleg a tegez száját díszítő sima csontlemez nagyon töredékes állapotban maradt meg. 3. Vas nyílcsúcsok (2. ábra 9-14.; II. tábla 1-6.). Az előkerült klasszikus honfoglalás kori formát mutató 6 db nyílcsúcs alapvetően két típusba sorolható. Négy db szélesebb rombusz, ill. deltoid alakú (II. tábla 1., 3., 4., 6.), kettő pedig keskenyebb, levél alakú forma (II. tábla 2., 5.). Tüskéjük négyzet-, illetve téglalap keresztmetszetű, 4-5 mm átmérőjű, többségükön megmaradt fanyomokkal. Mindegyik tengelyében kissé vastagabb gerinc fut végig. Több darabon észleltünk a rozsdától átitatva megőrzött textil-lenyomatot. A nyílcsúcsok méretei (sorszámok a II. tábla sorrendjében): 1. a kissé homorú alsó élekkel és domború felső élekkel rendelkező nyílcsúcs megmaradt teljes hossza 8,85 cm (letörött tüskéjével - II. t. 7. - együtt 11,7 cm), legnagyobb szélessége 4,05 cm, vastagsága 0,31 cm. 2. H.: 7,98 cm, Sz.: 1,4 cm, V: 0,37 cm 3. H.: 13,3 cm, Sz.: 4 cm, V: 0,29 cm 4. H.: 9,25 cm, Sz.: 3,83 cm, V: 0,3 cm 5. H.: 8,23 cm, Sz.: 1,23 cm, V: 0,47 cm 6. H.: 9,02 cm, Sz.: 3,42 cm, V.: 0,44 cm 4. Vas kés (2. ábra 19,

1. tábla 16.). Igen keskeny pengéjű (legnagyobb szélesség 0,7 cm), kis egyélű kés. Hegye letörött (a penge rekonstruált hossza 5,5 cm, nyéltüskéje 3 cm). 5. A tegez felfüggesztését és zárását biztosító szíjosztók, veretek. Három darab hármas osztású küllős, három karélyos szíjosztó veret (átm.: 4 cm), közepén koszorúhoz hasonló díszítéssel (I. tábla 1-3., 2. ábra 1., 2., 20.). Egyikük a tegez nyaka alatt 6 cm-rel helyezkedett el, három db karcsú háromszög alakú, egyik csúcsán liliomos végződésű, gyöngysorkeretes verettél együtt (2. ábra 1., 4.; I. tábla 8-10.). A háromszög alapja 1,6 cm, magassága 5 cm. A háromszög alakú liliomos véreteket 3-3, velük egybeöntött, 4 mm hosszúságú nittel szögecselték a bőrre. Mindhárom veret hármas tagolású félgömbös verettél csatlakozott a szíjosztó karikához. (Akis veretek hossza 1,81,9 cm, szélességük 0,6-0,7 cm. A felerősítésüket szolgáló egybeöntött 2-2 db szegecs 3 mm-re áll ki.) Egyikük eredeti helyzetében, a bőrrel együtt került elő (2. ábra 4.), így pontosan megfigyelhető volt a rögzítés módja. A negyedik háromszög alakú veret a bolygatás következtében a jobb medencelapát és a jobb alkarcsohtok között került elő, kb. felébe törve (méretei: 1,6x2,4 cm). (Valószínűleg a középső és az alsó szíjosztó karikák között helyezkedhetett el, s már törötten került a sírba.) 6. Bronz csat vas pecekkel, a nyújtott ötszög alakú csattesten stilizált, tulipánt formázó fejű, sörényes, bojtos farkú állat (griff) ábrázolásával (2. ábra 6.; I. tábla 12.). A csattest mérete 3,5x2,2 cm, az ómega alakú csatkarika 2x2,5 cm. Felerősítését 4 db, a csattesttel egybeöntött, 2 mm hosszúságú szegeccsel oldották meg. 7. A tegez függesztő bőrszíját a csat mögött két darab, stilizált állatfejre emlékeztető ornamentikájú, 1,6x1,4 cm-es kis veret díszítette (2. ábra 16-17; I. tábla 14-15.). 8. Szögletes vas csat töredékei (1. tábla 13.) A sír legfontosabb és legérdekesebb leletei kétségkívül a tegezövet és a tegezt díszítő veretek, illetve a csat. A csat ábrázolásának eddig csupán a Benepusztán előkerült szíjvégen találtam párhuzamát {Dienes, 1972. 10. o.). A két állatábrázolás megfogalmazásában nagyon közel áll egymáshoz, bár a vörsi kissé naturalisztikusabbnak tűnik, s a griff testtartása és a farokbojt kiképzése kissé emlékeztet az avar griffábrázolásokra is. 435