A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

nált veretegyüttes korát a X. sz. elejére helyezi. Szakonyi tapasztalatai alapján úgy véli, a „keskeny veretek sűrűn borítják be a pofaszíjakat, a homlok- és orrszíj összekötő ágát s az orrszíj egy részét". 7. Dunavecse-Fehéregyháza. Feltehetőleg kantárrózsaként szolgáló veret a temető egyik sírjából. A kissé zavaros ismertetésből több részlet nem derül ki. 8. Gégény-Monokdomb. Mezőgazdasági munkák során egy ezüst csészébe rejtett 3 db szív alakú lemezes szügyelődísz és 7 db kerek, karéjos kantárrózsa került elő. Sírokat a hitelesítő ásatás nem talált. 9. Geszteréd-Kecskelátó dűlő. A csak igen töredékesen megmentett vezéri sír lelete­inek egyes darabjairól már korábban feltételezte László Gy., hogy az elhunyt lovának szügy élőjét vagy farhámját díszítették. Erre utal, hogy a gyöngyözött keretű, palmettás veretek szegecseinek hossza (4,0 mm) meghaladja az övveretek szegecshosszát. Feltevé­seivel annak ellenére is egyetérthetünk, hogy e veretsorozat széles és keskeny változato­kat egyaránt tartalmaz, tehát formailag nem választhatók el az övdíszítményektől. Pontos analógiáik Bodrogszerdahelyről és akarosi 11/61. sírból (itt övveretként) ismertek. Elképzelhető, hogy a két levéldíszes kisszíjvég ugyancsak a lószerszámdíszek közé tar­tozott. 106 10. Gyulafehérvár. Ali. századi templom építésekor szétrombolt lovastemetkezés maradványai közül öntött szügyelődísz került elő. 11. Izsák-Balázspuszta. A találók által feldúlt sír vereteinek egy részét az ásató ló­szerszámdíszeknek véli. Az elhunyt rangjára tarsolylemeze és csontdíszes nyerge is utal. 12. Kétpó. A töredékesen és több részletben múzeumba került leletek (öntött aranyo­zott ezüst, valamint préselt arany övveretek, tarsoly függesztőszíjának veretei, szablya, tegez szíjelosztó karikája, ezüst csésze, ezüst nyeregveretek) rangos férfi sírjára utal­nak. Lószerszámát préselt ezüst szügyelőveretek is ékesítették. Az övdísznek tartott veretek egy része szügyelő- vagy kantárdísz is lehetett. 13. Kiskeszi. A X-XI. századi temető leletei között lószerszámdíszként meghatáro­zott, övveret alakú véreteket közölt az ásató. Az ezeket tartalmazó sírt még nem tette köz­110 zé, így e díszítmények pontos elhelyezéséről többet nem tudunk. 14. Kiskunfélegyháza-Izsáki úti iskola. Homokhordás közben talált sírból aranyozott ezüst palmettás övvereteket, kengyelpárt, zablát, nyeregtöredéket és nyílhegyeket men­tettek meg. A leletek között szív- és mandula alakú, valamint kúpos kantárszíj veretek is voltak. 111 15. Kolozsvár-Zápolya u. A temető egyik sírjából levél alakú, öntött, palmettadíszes, csörgős szügyelőveret került elő. 102 Uo. 210. 103 KadaE., 1912. d. ábra, 327-329. 104 Jósa A., 1904.175-176; DienesL, 1961.183-184. 105 KissL., 1938. 3-26., VIII. t. 1-15; László Gy., 1943. 31., 85. j. 106 Kiss L., 1938. VIII. t. 16-17. Hasonló szerepük lehetett a geszterédihez nagyon hasonló, a karosi I. temető területéről szórványként előkerült szíjvégeknek: Dókus Gy., 1900.4. kép 4—5. 107 KözöleÜen, BónaL, 1986. 207. 108 H. TóthE., 1976. 141-184.,20. kép 1-4. Az ásató szerint a sírban az öv- és lószerszámvereteknek csak megrongált tö­redékeit tették, erre utalnak a törések, görbülések, repedések. 109 SelmecziL., 1980. 251-269. 110 Harmliak, M., 1989.4. kép 19. 111 Rég. Füz. Ser. I. No. 22. 1969. 50; A közöletlen leletet M. Horváth Attlia szívességéből ismerem, segítségét ezúton is szeretném megköszönni. 112 Béna /., 1986. 194-234., 40. t. 4. 373

Next

/
Thumbnails
Contents