A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

körülmények között csak a közelmúltban nyílt lehetőség ilyenek megfigyelésére. Nyilvánvalóan ennek tudható be, hogy a korszak hagyatékát tárgyaló művében Szőke B. arra a megállapításra jutott, hogy még a legrangosabb férfiak sem használtak fémveretes lószerszámot. E kérdést a zempléni sírból előkerült, mindmáig leggazdagabbnak tartható veretegyüttes döntötte el. Sajnos e sír feltárása során sem készült részletes dokumentáció, így egyes részletkérdések megoldása továbbra is várat magára. Végezetül - a szakonyi ásatás során szerzett tapasztalatai segítségével - Dienes I. végezte el a budapest-farkasréti sír lószerszámának helyreállítását. Eddigi szerény ismereteinket jelentős mértékben bővíthetik a karosi ásatások szerencsés leletei. Minden bizonnyal egy rangos férfi kantárdísze volt az /. temető elsőként napvilágra került sírjainak egyikéből származó kerek kantárrózsa. Ilyen véreteket ugyanis - hiteles megfigyelések révén - csakis férfisírokból ismerünk. Talán a lószerszámhoz tartozott a 6 db levél alakú ezüst kisszíjvég. Bőségesebb adatokat szolgáltattak a //. temető sírjai. 29. sír: (18-19. kép). A tegezzel, veretes övvel, tarsolylemezzel elhantolt férfi lábvégeinél feküdt lovának koponyája, alatta a négy lábszárcsonttal. A lólábszárcsontok között találtuk kantárának 26 db aranyozott ezüst veretét, valamint oldalpálcás zabláját és egyik kengyelét. A kantárvereteken sem kopás, sem javítás nyoma nem látható. A készlethez 20 db pillangó alakú kantárveret tartozott, középső, rombusz alakban kiugró részüket aranyozták. Valamennyit 2-2 szegeccsel rögzítették. Az öt kantárrózsa közül négy kisebb, 1,85 cm átmérőjű, közepükön aranyozott csillagmintával. Az ötödik ezeknél nagyobb, átmérője 2,9 cm, felületét körben szív alakú minták díszítik, melyek csúcsukkal a középen kiemelkedő félgömbhöz támaszkodnak. A vertek sorát egy pajzs alakú, kihegyesedő végű, díszítetlen kisszíjvég zárta. A nagyobbik kantárrózsa formai párhuzamait az imént felsoroltuk, a kisebbek változatai eléggé elterjedtek a X. századi régiségeink között. A pillangó alakú véreteknek azonban csak egyetlen párját ismerem. A zempléni vezéri sír kantárveretei között feküdt egy hasonló, az ásató által kisszíjvégnek értelmezett díszítmény. A karosi véreteket semmiféle bolygatás nem érte, így lehetőségünk nyílik a kantár szerkezetének rekonstruálására. Közvetlenül a zabla mellett feküdt két kisebb kantárrózsa (19. kép 46, 50b), így ezek minden bizonnyal a pofaszíj, valamint az orradzó találkozási pontját díszítették. A köztük lévő pillangó alakú veretek (19. kép 47, 48, 50a) az orradzón lehettek, a kisszíjvég pedig az egyik kantárrózsától a zabla felé nyúló bekötőszíjon. A kantárrózsáktól a pillangó alakú veretek két sorban, átlósan haladnak felfelé s középpontban látható a nagyméretű kan tárrózsa (19. kép 37). Ez elárulja, hogy a hom67 Reizner Z.,1903. 268-272., a domaszéki, rigolírozással megbolygatott sír övveret alakú vereteinek egy részéről megjegyzi, hogy állítólag a locsontok között voltak, s kantárdísznek véli azokat. Fettich N., 1937. 72. a benepusztai lelet nagy levél alakú díszeit, s az alsóvereckei vertet véli kantárdísznek: i. m. XXXIII. 1.1-11; László Gy., 1943. 31., 85.j.: „Kétségtelen, hogy Geszteréden az övdíszítménynek tartott díszek nagy része nem az övön volt, hanem a fámámon és a szügyelőn. Erre mutat, hogy a rögzítő" szegecsek hossza az egyes sorozatokon más és más ..." 68 Szőke B., 1962. 18-19. 69 Budinsky-Kricka,V.-Fettich N., 1973. 19., 34-39., 80., valamint 20-24. kép 70 Dienes I., 1973. 190-211., a szakonyi leletek és ásatási dokumentáció közöletlenek, az 1. sír lószerszámának rekonstrukciója: Dienes /., 1972. 7. kép 71 DókusGy., 1900.4 kép 1. 72 Az alább bemutatandó karosi 11/29., 11/52., H/szórvány, III/ll. síron kívül Zemplénből: Budinsky-Kricka,V.-Fettich N., 1973. 20. kép 2-7; ilyen látható a szakonyi lószerszám rekonstrukciós rajzán: Dienes I., 1972. 7. kép; hasonló szerepe lehetett az egyik fehéregyházi sírból előkerült veretnek, a zavaros leírásból azonban pontos helye nem derül ki: Kada E., 1912. d. ábra 73 Dókus Gy., 1900.4. kép 4-5, csak két ilyet közöl, a kassai múzeum gyűjteményében ma 7 db látható. Hasonlók kerültek elő a geszterédi sírból: KissL., 1938. VULt. 16-17; valamint Banán: Kiss A.-$artha A., 1970. XXV.t. 14-18., ez utóbbiak azonban bizonyosan a tarsoly függesztő- vagy zárószíját díszíthették. 74 Révész L., 1989-90. 282-283. 75 Budinsky-Kricka,V.-Fettich N., 1973. 20. kép 11; távolabbi rokonai a kiskeszi kantárveretek: Hanuliák, M. 1989.4. kép 19. 366