A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

LŐRINCZY Gábor– SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez. I.

a tanyát szegélyező akácost ültették -, mintegy 33 Ny-K tájolású, döntő többségében melléklet nélküli csontvázat forgattak ki. 92 35. Csongrád-Vendelhalom A területen már a homokbányászást megelőző mezőgazdasági földmunkák során is találtak temetkezéseket. 1934-ben határozta el a város, hogy a halmon homokbányát és sintértelepet kíván nyitni. Az 1937-ben meginduló homokbányászással megbolygatott, különböző korú temetkezések közül Tari László 5 szarmata kori és 38, 10-11. századi temetkezést tart fel, ill. figyelt meg. A lelőhelyen 1938-ban Ex térde Tibor tanyasi tanító 4 szarmata temetkezés mellett egy 10. századi lovassírt is feltárt, benne lókoponyával és lábcsontokkal, zabiával valamint kengyelpárral együtt. A homokbánya falában ezüst szalagkarperecet és több rossz megtartású ezüstrozettát talált. A fuvarosok homokbányászás közben 1955 februárjában többek között egy gyermeksírt (Inf II.) találtak. Mell.: 1. Kettétört kerek átmetszetű, elhegyesedő végű bronzkarperec. 2. Lapos kettétört bronzkarika. Ekkor került elő egy aduitus korú felnőtt férfi koponyája is, amit a JATE Embertani Tanszéke őriz. 1955. június 15-én a homokbányászáskor találtak egy temetkezést. A megmentett vastöredékek egy szablya igen apró, farostlenyomatos maradványai voltak. A fellelhető néhány baloldali bordán és a bal kulcscsonton vasrozsda barna elszíneződése volt megfigyelhető. TLM ltsz.: 57.20.13.

93 1955. július 15-én a homokbánya nyugati partján az eső által kimosott 10. századi, maturus korú férfi sírját tárta fel Tari László. T: ÉÉNy-DDK, M.: 135 cm, H.: 200 cm, Sz.: 50-55 cm, a csontváz sírban mért hossza: 167 cm. Mell: 1. Szablya a bal karcsontokon és a bal combcsont külső oldala mellett. H.: 76 cm, ebből a markolat az ellenzővel együtt 5 cm. A csónak alakú ellenzőt a közepén lévő lyukon keresztül húzták rá a markolatra. Fokosszerű élben végződő két vége a szablyahegy felé kissé görbült. A markolat a pengével enyhe szöget zár be az él irányában. A bontásnál megfigyelhető volt a hüvely famaradványa. A fahüvelyen keresztben két keskeny vaspánt került elő, a markolattól 9,2 cm, és 35,2 cm-re. Ezek irányában a szablyafok felőli oldalon félkerek, elrozsdásodott vaslapok voltak, átmérőjükkel a tok mellé simulva. A szablya a kiemeléskor három részre tört, és az ellenző lehámlott róla. TLM ltsz.: 57.20.15. (XI.t.2.). 2. A mellkas felett vasrozsdarögök. 3. A combcsontok között felismerhetetlen rendeltetésű vasdarabok. A csongrádi Tari László Múzeum a lelőhelyről az alábbi 10-11. századi, sírszám nélküli leleteket őrzi. 1. Visszacsuklo markolattövisű, jó megtartású meglehetősen széles pengéjű szablya R: 63,8 cm, Sz: 4,5 cm. TLM ltsz.: 57.20.16. (XI.t.1.). Valamikor 1955 után került elő az a temetkezés, ahol a csontváz nyakcsigolyái környékén három darab bronzlemezből kivágott fűrész alakú függő és egy átfúrt aranyozott bizánci bronzpénz volt. TLM ltsz.: 57.20.17.

94 1957-ben Dienes István, a halom északkeleti szegélyén négy gyermeksírt tárt fel. Két, már bolygatott sírt tárt fel 1963-ban B. Nagy Katalin. Nyílcsúcsokat és egy rozettát talált. Ekkor került a múzeumi gyűjteménybe egy pödrött végű bronz hajkarika. TLM ltsz.: 88.4.1. (XI.t.3.) 91 Tari László hagyatéka, Csongrádi Levéltár. Tari 1978. 14.; Bálint 1991. T. LXffl.b. 1 .-en ismeretlen lelóTielyű darabként szerepel. 92 Fehér-Éry-Kralovánszky 1962.190., 192. 93 ArchÉrt. 1957. 89. 94 ArcÉrt 1958. 90.; Tari László hagyatéka, Csongrádi Levéltár; Bálint 1991. Abb. 33.; Kovács 1989.24. 95 Tari László hagyatéka, Csongrádi Levéltár 294