A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

LŐRINCZY Gábor– SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez. I.

36. Csongrád és Szentes vidéke Farkas Sándor gyűjtéséből származó gömbsorcsüngős fülbevaló áttört öntött bronz fülbevalókarikáját őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum (XI.t.5.). MNM 13/1893. 1147. 96 37. Felgyö-Alsómajor-Homokos (Figura) Feltehetően 10. századi fegyveres lovassírokból előkerült leletekről tudósít Farkas Sándor. Az innen származó kerek talpú kengyeleket és mintás, faragott csontokat az intéző feleségének magángyűjteményében Tari László 1937-ben még láthatta. A temető a Vidre ér keleti partján, a majorba vezető betonúttói jobbra fekvő magaslaton helyezkedik el. Ott, ahol egy kisebb homokbánya falában az 1950-es években Tari László is észlelt csontvázakat. A lelőhely feltehetően azonos Bálint Csanád 42/c lelőhelyével. 38. Pusztaszer-Rohodai dülö-Gyovai part A környezetéből markánsan kiemelkedő ÉNY-DK irányú dombon, 1988 márciusában a felsőpusztaszeri Hétvezér Tsz dolgozói homokbányászás és talajegyengetés közben a magaslat északnyugati végében emberi koponyát találtak. A helyszíni szemlén még megfigyelhető in situ lábszárcsontok alapján megállapítottuk, hogy a temetkezés tájolása DNy-ÉK. Az egész területen egyetlen sír került elő, melynek mélysége a mai felszíntől 115 cm volt. Mell.: Hegyesedő végű, rombusz átmetszetű nyitott bronzkarperec. Átmérője 6,6 cm (Xl.t. 15.). 39. Szegvár-Oromdűlő, Purger J. tanyája A tulajdonos Purger János az 50-es években saját kezelésű homokbányát működtetett. Az azóta elhagyott bányagödör északi falából 1986 nyarán egy 10. századi temetkezés omlott le. A bánya alján összegyűjtött leletek alapján lovas férfisír volt. A bánya szélét körbeásva a leomlott sír helyén kívül újabb temetkezést nem találtunk. A bányagödör déli szélén, minden valószínűség szerint Csallány Gábor kutatóárkait sikerült dokumentálnunk. A terület részben azonos és északkeletről határos a Hevesi-féle földdel, ahol Csallány Gábor 1906-ban végzett ásatást. A tanya tulajdonosának elmondása szerint a homokkitermelés során számos sír semmisült meg. Elbeszélése alapján valószínű, hogy néhány koponyánál jelképes trepanációt figyeltek meg. A Purger tanyától északkeletre elhelyezkedő tanyaföldön a temető - feltehetően - korai része még feltárásra vár. A homokbánya falából leszakadt sír egy erőteljes testalkatú, maturus (40-50 év közötti), enyhe mongoloid vonásokkal rendelkező, europomongolid típusú férfi csontvázának maradványait tartalmazta. Mell.: 1. Vastőr töredékei (X.Ll.). 2. Szablya markolatának és pengéjének töredékei (X.t.2.). 3. Zabla csuklós részének és karikájának töredékei (X.t.3.). 4. Egybekovácsolt fülű, keskeny talpalójú kengyelpár töredékes állapotban (X.t.4.). 5. Ismeretlen rendeltetésű vastárgy. A felületén falenyomat látható (X.t.5.). 6. Öt darab kisméretű ezüstlemez. Az átfúrt lemezkéket szegeccsel erősítették fel (X.t.6.). 7. Szalu köpűjenek töredéke. A köpű belsejében falenyomat látható (X.t.7.). 8. Négy darab kisebb vastöredék, ül. ismeretlen rendeltetésű vastárgy/ak/ 17 darab apró töredéke. KJM. ltsz: 93.6.1-9. 96 Bálint 1991.42c. 97 Lörinczy\9U. 17. 98 Bár Faikas Sándor a leletek előkerülését a Tisztilak mellett határozza meg, Tari László (Tari 1978.14.) és a major intézőjének két fia egymástól függetlenül a Vidre ér partjára jelölték meg a lelőhelyet. A Kunszeri testvérpárral 1989-ben jártunk a helyszínen, vö. Bálint 1991.217. 99 Széli 1943. 100 Lörínczy 1986.45.; RégFüz 1987. 74. 295