A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)
LŐRINCZY Gábor– SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez. I.
ÚJABB RÉGÉSZETI ADATOK CSONGRÁD MEGYE TERÜLETÉNEK 6-11. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ. I. LŐRINCZY GÁBOR-SZALONTAI CSABA Bevezető A mai Csongrád megye 4263 km -nyi területéről több mint három évtizede 164 - különböző elnevezéssel jelölt - avar kori tárgy, sír ill. temetőegyüttes főbb régészeti jellemzőit tették közzé. Az azóta eltelt időszakban számtalan új avar kori lelőhely vált ismertté, így ma mintegy 200 avar kori sírról, temetőrészletről van több-kevesebb információnk. A szórványos leletek előkenilése, a hitelesítő-, a leletmentő-, valamint a tervásatások mellett az utóbbi 37 évben 6 lelőhelyről 36 síregyüttest tettek közzé. 1957-ben Csallány Dezső az Átokháza-bili sic si lelőhelyeket mutatta be. A rendelkezésre álló dokumentáció alapján a négy ásatáson előkerült 25 sír egymáshoz való viszonyát nem tudta megnyugtató módon tisztázni. A Szegvár-Sápoldalon feltárt kora avar kori sír publikálása kiváló lehetőséget nyújtott Bóna Istvánnak arra, hogy a kora avar kor tárgyi hagyatékát és temetkezési szokásait részletesen tárgyalja. Kürti Béla a Csanytelek-felgyöi határúton előkerült sír leletanyagát mutatta be. Az Eperjes-Csikós tábla lelőhelyen avar település ásatásán négy avar kori sírt tárt fel, és tett közzé Bálint Csanád. Csongrád megye területéről legutóbb Lőrinczy Gábor publikált egy sírt. Tanulmányában a Szegvár-oromdülöi 1. sírt mutatta be. A hetvenes évek végén Csongrád megyében is megkezdődtek az Avar Corpus munkálatai. Ennek köszönhetően a szegedi és a szentesi múzeum gyűjtőterületén feltárt régi lelőhelyek leletanyagát és dokumentációját sikerült elkészíteni és rendezni. E munkák tették lehetővé, hogy Török Gyula bemutassa és röviden ismertesse a Csengele-feketehalrrú temetőnek a háborúban összekeveredett leleteit. Időközben a Corpus-szal kapcsolatos munkálatok megakadtak és jelenleg nem lehet előre látni, mikorra lesznek készen a tervezett kötetek. Az Avar Corpus munkálatainak leállása késztette arra Madaras Lászlót, 10 hogy önnálló kötetben közölje újra a Szentés-kajáni temető leleteit. Terjedelmi okok miatt a sírleírásoktól eltekintett, így nem minden esetben sikerült az eredeti publikációval való ellentmondások feloldása. A temetőtérkép és a leletanyag rajzos közzététele alapot ad a temető eddigieknél árnyaltabb értékeléséhez. Madaras László egy másik ta1 Csallány 1956. 2 A lelőhely-katalógusunkat tanulmányunk második részében tesszük közzé. 3 Csallány 1951. 4 Bóna 1979., 1980. 5 Kürti 1990. 6 Bálint 1991/a. 31-34. 7 Lőrinczy 1991. 8 Török 1980-81. 9 Madaras 1991.5. 10 Madaras 1991. 11 Korekl943. 279