A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

SZENTPÉTERI József: Kígyómotívum a griffes-indás népesség hagyatékában

KÍGYÓMOTÍVUM A GRIFFES-INDÁS NÉPESSÉG HAGYATÉKÁBAN SZENTPÉIERI JÓZSEF In memóriám Lengyel Imre (1934-1992) Az avar kori népességnek a csúszó-mászó kígyókhoz és különböző ábrázolásaikhoz fűződő elképzeléseiről nem lehetnek pontos ismereteink. Ezekben a hiedelmekben - a rendelkezésünkre álló folklór-emlékek tanúsága szerint - egyaránt szerepet játszhatott az Ázsiából magukkal hozott hitvilág és a gyógyító erejű kígyóról vallott európai (görögrómai mítoszokban továbbélő) antik felfogás hagyománya is (Aesculap-kultusz). A kígyóban megtestesülő jó és a rossz szerepkörre számtalan példa van az emberi történelem hiedelemvilágából: a csigavonalban összetekeredett pihenő kígyó a világ fenntartója, hullámzó-örvénylő mozgásához a vissza nem fordítható idő képzete társul, számtalan istennő és istenség megtestesítője illetve jelképe, teremtésmítoszok gyakori szereplője. Az avar kori kígyóábrázolásos tárgyak vizsgálatánál bízvást feltehetjük, hogy bennük szintén megtestesülhetett a félelemmel párosult óvó-védő szerep, s talán a hüllő erejét szimbolizáló jelvényként szolgálhattak. Az egykor bizonyára nemcsak viseleti, hanem használati tárgyakon is megjelenő kígyóábrázolások a ránk maradt régészeti leleteken valósághű és stilizált formában figyelhetők meg. Ebben a csoportosításban és időrendi sorrendben tárgyalom tanulmányomban az avar korszaknak ehhez a témakörhöz kapcsolható emlékeit. Az ide vonható leletek zöme a késő avar kor, a griffes-indás népesség időszakának az emléke, de - ha talán nem is szerves előzményként - megragadhatók az avarság Kárpát-medencei tartózkodásának korábbi időszakában is. A régészeti leletek időrendben történő bemutatása előtt azonban ismerkedjünk meg a halottbúcsúztatási szertartás egy rendkívül ritkán megfigyelt elemével. Kígyós temetkezések A korabeli hitvilágra, temetkezési rítusra utaló jelenségként avar sírokban ránk maradt kígyólelettel eddig csak két esetben találkozhattunk (1. térkép 1). Figyelemre méltó, hogy az általam ismert néprajzi feldolgozások egyetlen esetben sem említik kígyók vagy siklók szerepét a temetkezési szertartás menetében. 1 Erdész S., 1984.10-16. 2 Jelképtár 119-120. 3 A kígyóképzetekkel rokon hiedelemvilágot képviselő sárkányokról legutóbb az abonyi 292. sírban talált nagyszíjvég kapcsán: GrófP., 1991.; a sárkányábrázolásokról alapvető: Fettich N., 1923-26. 4 A világszerte elterjedt kígyókultusszal kapcsolatos legújabb néprajzi irodalomból: BarthaE., 1984. 57-66.; Fügedi M., \9%%.;FarkasJ., 1988. 97-99.; Jánosi, 1989.; a témakör összefoglaló igényű áttekintése: Erdész S., 1984. 225