A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

SIMON László: Adatok a szablyák kialakulásáról

jellemző a korai avar korban.) A korrelációs vizsgálatok szerint a korai avar kardok teljes hosszúsága és legnagyobb pengeszélessége között lineáris összefüggés nincs. Vagyis: pl. a leggyakoribb hosszúságú (83,1-95,9 cm) egyélű kardok pengeszélessége nem kizáró­lagosan a leggyakoribb pengeszélességű csoporta (3,0-3,9 cm) tartozik, jóllelet e határ­értékek között kimutatható bizonyos sűrűsödése a leleteknek. Ugyanez természetesen fordítva is igaz. Tehát a leggyakoribb pengeszélességű csoporthoz tartozó kardok között a leggyakoribb hossszúságnál nagyobb és kisebb kardokat is találunk. Mindez szóról szóra érvényes a kétélű kardokra is. Jól megfigyelhető és abszolút egyértelmű összefüggés van a méretek és a vágóélek között. A súlyozott számtani középértékek szerint tudniillik az egyélű kardok relatíve rö­videbbek és keskenyebbek a kétélűeknél. Az egyélű kardoknál ez az érték 92,7 illetve 3,3 cm, míg a kétélűeknél 95,1 és 4,4 cm. E kétfajta vágóélű kard közötti különbség akkor is nyilvánvaló, ha a gyakorisági szóródást vesszük figyelembe. Az egyélű kardok leggya­koribb hosszúsága 83,1-95,9 cm-es, leggyakoribb pengeszélessége 3,0-3,9 cm-es paraméte­rek között változik, míg a kétélűeknél 90,1-100 cm, illetve 4,0-4,9 cm között. Ezek az adatok azonban csak az egy-, illetve kétélű kardok között meglévő legnyil­vánvalóbb - méretbeli - különbözőségek általános törvényszerűségeinek megvilágítására alkalmasak. Konkréttá akkor válnak, ha őket az idő függvényében is megvizsgáljuk. Mielőtt azonban erre rátérnék, egy kis módszertani kitérőt kell tenni az alkalmazott időintervallum használatának indoklása miatt. Miként más tárgyak, úgy a kardok használati idejének megállapításánál is elsősorban a szóban forgó tárgy formai és stílusjegyei, valamint a kísérő leletek együttese a kiindu­lópont. A kardokat tartalmazó avar sírokat csak szerencsés esetben és igen ritkán lehet évtizednyi, vagy még ennél szűkebb időhatárra datálni (pl. Szegvár-Sápoldal ). Sokkal gyakoribb a „6. század utolsó évtizedei, 7. század eleje", „7. század 1-2 harmada", „7. század 1. fele" stb. hozzávetőleges datálás. Általában csak a 30-40 év időtartamra (pl. 6. század utolsó harmada, 7. század eleje; 7. század első harmada stb.) való kormeghatáro­zásuk lehetséges. Az 568. évi honfoglalás és a 6/7. század fordulója közötti időszakból ismert egyélű kardok teljes hosszúságának 96,3 cm, legnagyobb pengeszélességének 3,4 cm a súlyozott számtani középértéke. Ugyanezek az értékek a 6/7. század fordulója és 626/635 közötti időszakra datálható fegyvereken: 87,5 cm és 3,3 cm; a 626/635 és 670/680 közötti peri­ódusból 98 cm és 3,6 cm. Minthogy a 670/680-nal záródó korai avar kor történetében a 626/635-ös évek az avarság életmódjában bekövetkezett változások időszaka, indokolt e korszakhatár előtti időből való kardokat összevontan egybevetni a korszakhatár utániak­kal. Tehát a korai avar kor első feléből (566/ 568-626 /635) származó egyélű kardok tel­jes hosszúságának súlyozott számtani középértéke 90 cm, a legnagyobb pengeszélességé 3,4 cm. Ez azt jelenti, hogy a 7. század 2. harmadára (tehát 626/635-670/680 közé) kel­tezhető egyélű kardok abszolút értékben hosszabbak és szélesebb pengéjűek a korábbi­aknál. Ugyanezek a középértékek a kétélű kardoknál a következőképpen alakultak: 566/568 és 6/7. század fordulója közöttieknél 101,8 cm és 4,7 cm; a 6/7. század fordulója és 626/635 közöttieknél 97 cm és 3,7 cm; néhány, csak tág időhatárral keltezhető, azaz 566/568 és 626/635 közötti kardnál 95,3 cm és 4,1 cm. Összefoglalóan: a korai avar kor első feléből származó kétélű kardok méreteinek súlyozott számtani középértékei 97,5 cm és 4,5 cm. A 626/635 és 670/680 közötti időszakból származó fegyvereknél: 93,4 cm és 3,7 cm. A kétélű kardokról tehát megállapítható, hogy a korai avar kor fiatalabb perió­25 BónaL, 1980. 92. 174

Next

/
Thumbnails
Contents