A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

SOMOGYI Péter: Megjegyzések Theoderik Strabo gótjainak eredetéhez

Kárpát-medencében és a Balkánon végbement népmozgásokról, Theoderik Strabo apja, Triarius gótjait és azok eredetét egy szóval sem említi. A fennmaradt történeti források hallgatása miatt a trákai gótokat olyan csoportoknak tekintik, melyek 454 után Valamer gótjaitól szakadtak el. Annak a fontos politikai szerepnek az ismeretében, melyet a trákiai gótok Theoderik Strabo alatt játszottak, ez a magyarázat elégtelennek tűnik. Ezzel nem a Valamer-gótoktól való származtatás lehetőségét kérdőjelezném meg, inkább arra szeretnék utalni, hogy a trákiai gótok kialakulásában a Valamer-gótoktól független, de mégis jelentős gót csopor­toknak is részt kellett vennie. A kérdés az, hogy ez a Theoderik Strabo katonai és politi­kai súlyára, időnkénti túlsúlyára alapozott feltételezés valamilyen formában bizonyítható-e? Kortárs történetírók által feljegyzett események egész sora utal arra, hogy az 5. szá­zad 60-as éveiben a Pontuszi-sztyeppén valami történt. Az ogur népek megjelenése, me­lyek 463 körüli követjárásáról Priskos egyik töredéke tudósít, nyugtalanságot váltott ki az Al-Duna vidékén élő hunok között. Attila két fiának, Hormidaknak és Dengiziknek közel egyidejű, 467/68-ra tehető betörése a keletrómai birodalomba az ogur népek meg­jelenésével is összefüggésbe hozható. Amint ez egy másik Priskos töredékből kitűnik, igencsak valószínű, hogy Dengizik nem csak a zsákmányszerzés lehetősége miatt vonult Bassianae ellen: Ernák, Dengizik öccse annak ellenére sem hajlandó testvére oldalán a keletrómaiak ellen harcolni, hogy a hunok követeit a császár visszautasította, mivel „a saját földjén dúló harcokkal van teljes mértékben elfoglalva". Világos, hogy itt azokról a harcokról van szó, melyek a Jordanes szerint Kis-Szkítia legkülső részein, vagyis a Dél­orosz-sztyeppe nyugati vidékein élő Ernák által vezetett hunok és a keletről nemrég ér­kezett ogur népek között folytak. Az Al-Duna vidékén lakozó Dengiziket ezek az események nem érintették közvetlenül, mégsem lehet kizárni, hogy a hunok kétszeri, de a keletrómai ellenállás miatt sikertelenül végződő békekövetségéhez és a Dengizik halá­láig (469) tartó hun támadásokhoz az ogur fenyegetés is hozzájárult. Jól ismert az a Priskos töredék is, amelyben egy 467-ben vagy 469-ben Trákiába be­tört hun-gót sereg megsemmisítéséről van szó. Ezt a betörést általában a Valamer-gót­ok számlájára szokták írni, akik a múltból semmit sem tanulva még egyszer közös vállalkozásba fogtak egykori uraikkal. A Valamer-gótok és a keletrómaiak között ak­koriban fennálló megállapodás és a hunok fölött Bassianae mellett aratott gót győzelem miatt ez a magyarázat nem igazán meggyőző. Ezek a körülmények H. Wolframot is el­gondolkodóvá tették és éppen ezért nem tartja kizártnak, hogy ebben az akcióban más gót csoportok, nevezetesen erdélyi gótok vettek volna részt. 6 Jordanes, Getica, Martens féle kiadás 128—129.459-ben, amikor Jordanes Theoderik Strabot először és utoljára említi, az már elég eró"s és befolyásos ahhoz, hogy felkeltse az Amál testvérek irigységét. Jordanes, Getica, Martens féle kiadás 131-132; Wolfram, Die Goten, 263. 7 Schmidt, Ostgermanen 270-271,1. j.; Wolfram, DieGoten261;Bums, AHistory 52 anélkül, hogy érintené a trákiai gó­tok eredetét. 8 Priskos frag. 30; Doblhofer, Byzantinische 70; Die Awaren 24. 9 Wolfram, Die Goten 264,37-38. j. ABassianae elleni támadást Bóna,DasHunnenreich 209 459-re teszi és a Serdica felé irányuló hun betörést Dengizikkei kapcsolja össze. 10 Priskos frag. 36, Doblhofer, Byzantinische 73-74. 11 Jordanes, Getica, Martens féle kiadás 129. 12 Priskos frag. 36 és 38; Doblhofer, Byzantinische 73 és 74-75; Wolfram, Die Goten 266,47. j.; Bóna, Das Hunnenreich 209. 13 Priskos frag. 39; Doblhofer, Byzantinische 75-77; Wolfram, Die Goten 266,45. j. 14 Schmidt, Ostgermanen 274. 15 Wolfram, Die Goten 260, 4. j. és 266, 45. j. A keleti gótok erdélyi szállásairól K. Horedt által felállított elméletet Bóna, Bemerkungen 370-371 és Bóna, Randbemerkungen 384—385. a régészeti leletek tanulságai alapján elveti. 108

Next

/
Thumbnails
Contents