A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető

spirálisan bekarcolt, egyenes vonallal díszített edény (24. kép 10.) a kora Árpádkorihoz.

109 Az edénymelléklet adása - a Dunántúl kivételével - az egész Kárpát-medencében kimutatható, és Kiss Attila szerint a magyar etnikumhoz köthető, a kereszténység elterjedésével szűnt meg.

110 Sok esetben a sírba az összetört edény egy-két darabját tették, s ez a temetési rítussal magyarázható."

1 A bolygatottság miatt azonban a kistokaji edénytöredékekkel kapcsolatban nem vonhatunk le ilyen következtetést, hiszen lehet, hogy eredetileg egész edényeket helyeztek a sírba. Ugyancsak ezért nem vizsgálhatjuk az edények elhelyezésének kérdését sem. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy kerámia női (37. és 54. sír) és főleg gyermeksírokban (53., 56., 59., 65. sír) került elő. Ez megfelel a X-XI. sz.-i temetőkkel kapcsolatos megfigyelésnek, amely szerint a kerámia főleg női és gyermeksírokban fordul elő, jóval ritkábban férfisírban."

2 Fegyverek a) Nyílcsúcs Négy sírban összesen 6 db nyílcsúcs került elő: a 27. sírban a jobb felső karon (13. kép 27.2.), a 62. sírban a jobb lábnál (21. kép 62.1.), a 67. sírban a jobb felkar és a bordák között, a lándzsa alatt (21. kép 67.2.) és a könyökön (21. kép 67.3.), a 68. sírban a koponya mellett (22. kép 68.1-2.). A honfoglalás kori temetkezések többségében a nyílcsúcsok a felsőtest különböző részei mellett kerülnek elő,"

3 miként ezt a kistokajiak esetében megfigyeltük. A 68. sírban az egyik nyílcsúcs az orrcsontnál feküdt, tüskéjével a földbe szúrva. E jelenség mögött bajelhárító szándékot feltételezhetünk. A nyílcsúcsok levél alakúak, tehát a leggyakrabban előforduló típusok közé tartoznak. A nyílcsúcsok számának a kutatás rangjelző szerepet tulajdonít, illetőleg a hitvilággal hozza kapcsolatba."

4 A kistokaji temető sírjaiba mindegyik nyilat tegez nélkül helyezték. Az elpusztított temetkezésekből származó leletek között azonban találunk tegezre utaló vastárgyakat: merevítő oldalpálcát (24. kép 6.) és valószínűleg a tegez fedeléhez tartozó pánttöredéket (24. kép 5.). Lehetséges, hogy ezek két különböző tegezhez tartoztak.

115 b) Szablya Az elpusztított sírokból került elő 1 db szablya (24. kép 1.). A jellegzetes honfoglalás kori típusba tartozik. A szablyák eltemetése magas katonai ranghoz kapcsolódott, ezért a kistokaji szablya viselője valószínűleg a közösség vezetője lehetett, de mindenképpen a legrangosabbak közé tartozott."

6 A szablyás sírok legsűrűbben a Felső-Tisza-vidékén és a Dél-Alföldön fordulnak elő."

7 109. HöllriglL., 1930.158. Ehhez szolgáltat újabb adatokat a karosi temetőben előkerült kerámia: Révész L., 1988. 35., 36. 13. kép. 110. Kiss, A. 1969. 175-182.; Kiss, A. 1973. 333. 111. TettamantiS., 1975. 108.; Bakay K, 1978. 181-182. 112. TettamantiS., 1975. 104., 107. 113. Bálint Cs., 1976. 140. 114. László Gy., 1944. 132.; DienesL, 1975. 96.; Révész L., 1985. 38. 115. A honfoglalás kori tegez szerkezetét legutóbb Révész László vette vizsgálat alá: 1985. 35-53. 116. Fodor L, 1975. 250.; Kürti B., 1983. 260.; Bálint Cs., 1976. 137. 117. Bálint Cs., 1976. 137.; A szablya előfordulására 1. Kiss, A. 1985. 246-248. 4. sz. térkép. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében előkerült szablyák száma azóta a karosi ásatás révén tovább gyarapodott: Révész L., 1989. 43. 71