A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető

Az orsókarika vagy orsógomb igen ritka a honfoglalás kori emlékanyagban.

99 Jelenléte talán avar hatással magyarázható. d) Csonteszközök Négy db csonteszköz került elő. Kettő db ár vagy bogozó a 68. sírban volt, az egyik a bal vállon, a másik a medencén (22. kép 68.3a-b.). Hasonló található még a szórványanyagban is (23. kép 15.). A negyedik csonteszköz, egy agancs bogozó szintén szórványlelet (23. kép 14.). A honfoglalás kori temetkezésekben ritkán fordulnak elő munkaeszközök, sírba helyezésüknek a kutatás baj elhárító szerepet tulajdonít.

100 Újabban Karoson került elő egy agancs bogozó.

101 Vaskéssel együtt hasonló csonteszközt találtak a honfoglalás kori anyaggal sok rokon vonást mutató tankejevkai temető 346. sírjában, a váz bal kezénél, s 2 db átlyukasztott bogozót a 825. sz. temetkezésben, a medence táján.

102 Mint ismeretes, az avar sírokban gyakori lelet a csont és agancs ár, illetőleg bogozó,

103 amelyek az övön függő pásztorkészséghez tartoztak.

104 Kocsáron egy XI. sz.-i sírban, „a halott bal kezénél, a csípő táján volt egy csontból faragott bogozószerszám és vaskés", a pásztorkészség tárgyai.

105 A kistokaji árakhoz, bogozóhoz hasonló leletek ismeretesek az Árpád-kori és későbbi településekről is,

106 de a néprajzi anyag pásztorkészségeiben ugyancsak megtaláljuk.

107 A kistokaji 68. sír csonteszközei nem viselési helyüknek megfelelően kerültek elő, hanem a készségből kivéve, az egyik a bal vállon volt. Bajelhárító szerepe lehetett. Érdekes, hogy a sírban nyílhegyek is voltak, amelyek harcosra utalnak. Kerámia Edénytöredékek a következő sírokból származnak: 37. (16. kép 37.5.), 53. (19. kép 53.5-6.), 54. (20. kép 54.1.), 56. (20. kép 56.3.), 63. és 65. sír. Egy fazék származik az 59. sz. temetkezésből (21. kép 59.2.) és még három edény az elpusztított sírokból (24. kép 8-10.). Az edényeket bekarcolt fésűs, egyenes és hullámvonalköteg (21. kép 59.2., 24. kép 8-9.), bekarcolt egyenes vonal (24. kép 10.) és körömbenyomás (19. kép 53.6.) díszíti. A 16. kép 37.5. sz. aljrészen és a 24. kép 8. sz. fazék alján vagy egy kis kereszt alakú fenékbélyeg. A kistokaji temetőből származó kerámia megegyezik más honfoglalás kori sírok anyagával. Az ismert típusok a kutatás szerint hasonlók a Közép- és Délkelet-Európában általánosan elterjedt kerámiához.

108 A sötétebb színű, fésűs fazekak (21. kép 59.2., 24. kép 8-9.) a késő népvándorlás kori kerámiához állnak közelebb, míg a fehér színű, 99. Szabó J. Gy., 1964-65. 66. 100. TettamantiS., 1975. 110.; Bálint Cs., 1975. 58.; Bálint Cs., 1976. 134. 101. Révész L., 1989. 35. 102. Khalikova, E. A.-Kazakov, E. P. 1977. 187., 199. 103. Néhány példa: KorekJ., 1942. 156-157., XII. t. 1-3.; KorekJ., 1943. 69., 367. és 438. sír; László Gy., 1942. 17. 2. kép, Homokmégy-Halom 102. sír; K. Végh K., 1968. 57., Sály-Vízoldal 9. sír; Garam, É. 1979. 10. 2. kép, 11. 6. t., 10. sír, 14. 4. kép, 10. t., 37. sír. 104. László Gy., 1942. 20., 17. 2. kép. 105. Szabó K., 1938. 35., 30. 69-72. kép 80. 106. PL-.MériL, 1954. XXXIII. t.; Parádi N., 1958.131.; Kovalovszki J., 1975. 213.10. kép 10-16. 107. Györffy I.-Viski K., é. n. 308. 1092. ábra. 108. Fodor L, 1975. 247.; Bálint Cs., 1976. 141. 70