A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető
(23. kép 11.). Ez a fajta ékszer ritkábban és a középréteg női sírjaiban fordul elő. 73 Hasonló karperecet ismerünk Oroszlámosról, 74 Veresvárról (Cervenik, Csehszlovákia), 75 rovátkolt díszítéssel Nagykátáról, 76 még díszesebb rozettával Hevesről, 77 Mezőzomborról, 78 egyszerű kivitelben Madarasról. 79 A többi lemezkarperec pödrött végű: 1 db díszítetlen (68. sír, 22. kép 68.4.), 3 db koncentrikus körökkel (4. sír, 5. kép 4.6a.; 45. sír, 18. kép 45.6.; szórvány, 23. kép 13.); 2 db rovátkáit zegzug vonalakkal (34. sír, 15. kép 6.; 58. sír, 20. kép 58.1.); 1 db zegzug vonalakkal és poncolt körökkel (5. sír, 6. kép 5.8.); 1 db egymást keresztező és függőleges hullámrovátkolással, valamint poncolt körökkel (17. sír, 8. kép 17.2.) díszített. A pödrött végűek leggyakrabban a köznépi temetőkben fordulnak elő. A díszítetlenek a korábbiak, viseletük a X. sz. első két harmadára tehető. 80 A karperecek többsége női sírban került elő, mindössze 1 db volt férfitemetkezésben (68. sír). Kb. egyforma arányban viselték a jobb és a bal karon. Egy sírban volt 2 db karperec (24. sír), a többiben 1 db. A ruházathoz tartozó tárgyak a) Gyöngyök Fentebb, a nyak ékszereinek tárgyalásánál, a gyöngyökkel kapcsolatban már említettük, hogy több sírban voltak a nyak táján gyöngyök, amelyek az ing nyakát is díszíthették. Az 5. sírban a gerincen, a nyaktól a medencéig, több sorban kerültek elő gyöngyök, összesen 65 db (6. kép 5.4.), amelyek nyilvánvalóan az ing nyílását szegélyezték. A nyakon talált gyöngyök az ing nyakkivágására lehettek felvarrva. Az ing gyönggyel való díszítésének szokását több honfoglalás és Árpád-kori temetkezésben megfigyelték. 81 Az obi-ugorok és más finnugor népek viseletében még ma is megtaláljuk az ing nyakán, kivágásán a hímzés mellett a gyöngydíszítést és a zárást szolgáló füles gombokat. 82 A magyar népviseletben is ismerjük a gyönggyel kivarrt ingnyakat. 83 b) Rombusz alakú díszek Rombusz alakú dísz mindössze három sírban fordult elő. Az 5. sírban 8 db volt: 1 db a mellkason, a gerinc jobb oldalán, 5 db a bal csukló fölött, 2 db töredékekben a medencén (6. kép 5.5.). A 34. sírban a nyak jobb oldalánál volt 1 db (15. kép 34.2.), a 45. sírban szintén 1 db, a bal combcsonton (18. kép 45.5.). Mintájuk hasonló, s mindegyiket a sarkoknál levő lyukak segítségével erősítették fel. Ezek a leletek általában az ing nyakát díszítették, ritkábban a záródását, vagy más ruhadarabot. 84 Megemlítjük, hogy a honfoglalás kori emlékanyaggal sok hasonlóságot 73. Bálint Cs., 1976. 132. 74. Tömörkényi., 1904. 266., 268. D. ábra 1-2.; HampelJ., 1907. 21. tábla D. 1-2. 75. Tocik, A. 1968. 18., 75. IX. t. 1. 76. HampelJ., 1892. 379. VIII. kép; HampelJ., 1897. II. 108. 77. Pataki V., 1939. 201. I. t. 17. 78. MegayG., 1963.41. 79. Kőhegyi, M. 1980. 219. 15. kép 4-5. 80. Szőke B., 1962. 72.; Dienes L, 1964. 37. 81. Pl.: Bezdéd 2., 12., 13., 15. sír {Jósa A., 1896. 390., 403-405., 407.), Koroncó {László Gy., 1943. 24., 26. 20. kép), Pusztaszentlászló 126. sír {Szőke B. M.-Vándor L., 1987. 66.). 82. KodolányiJ., 1967. 377-380.; KodolányiJ., 1975. 192., 194. 83. László Gy., 1943. 24-25. 84. Révész L., 1989. 32. 6?