A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető

d) Érem Egy temetkezésben fordult elő: az 53. sz. gyermeksírban, gyöngyös nyakláncra fűzve (19. kép 53.1.). Az érem Ismáil ibn Ahmed emír által 9067907-ben vert ezüst dirhem.

65 Kovács László megállapítása szerint egy-egy érem nyakba akasztásának szokása már a X. sz. első felében kialakult, s a század utolsó negyedére kizárólagossá vált. Ez a szokás a XII. sz. elejéig figyelhető meg. A dirhemek kereskedelem útján kerültek a Kárpát-medencébe, de utánpótlásuk a X. sz. második felére megszűnt.

66 Kereskedelem révén idekerülésüket bizonyítja a kutatás szerint az, hogy főként Észak-ÉszakkeletMagyarországon találhatók.

67 A kéz és kar ékszerei a) Gyűrű Mindössze 7 db gyűrű került elő. Közülük 1 db lemezgyűrű, széles, rovátkolt díszű fejjel (4. sír, 5. kép 4.7.), 1 db nyitott huzal (37. sír, 16. kép 37.3.), 1 db zárt huzal (18. sír, 9. kép 18.4.), öntött, díszítetlen (30. sír, 14. kép 30.1.), öntött, dudoros díszű (5. sír, 6. kép 5.9.), öntött, rovátkolt (26. sír, 12. kép 26.4.), öntött, fején vésett madár (18. sír, 9. kép 18.5.). Valamennyi darab a honfoglalás kori magyar köznépi temetők jellegzetes gyűrű fajtái közé tartozik, s a X. sz. első két harmadában használták.

68 A madárábrázolást keresztény (bizánci) hatással magyarázzák.

69 A gyűrűk egy kivételével (30. sír, 14. kép 30.1.) női sírokban kerültek elő. A 18. sírban 2 db volt: a bal kézen a huzalgyűrű, a jobbon az öntött, madárdíszes (9. kép 18.4-5.). A 37. sz. temetkezésben a jobb kézen, a többi sírban a bal kézen találtuk. b) Karperecek A sírokból 17 db karperec származik. Legegyszerűbb a 17. sírban előkerült hegyesedő végű, körmetszetű huzal karperec (8. kép 17.3.). Ez a fajta ékszer általánosan elterjedt volt, s még a XI. sz.-ban is kimutatható.

70 A sodrott karpereceket két huzalból készítették, közülük 4 db hurkos-kampós végű (17. sír, 8. kép 17.4.; 24. sír, 11. kép 24.9-10.; 34. sír, 15. kép 34.5.), 1 db pedig mindkét végén spirális (45. sír, 1.8. kép 45.7.). Ezek köznépi ékszerek, a honfoglalástól a X-XI. sz. fordulójáig, de főleg a X. sz. második felében használták. A X. sz. első felében gyakoribb a spirális végű típus.

71 A karperecek közül 11 db lemezből készült. Legegyszerűbb a pontosabb lelőhely nélkül előkerült nyitott, kiszélesedő darab (23. kép 12.). Ez a fajta karperec a gazdagabb középréteg emlékanyagában fordul elő, ritkán a köznépi temetőkben, ahol csak a X. sz. második felétől válik gyakoribbá.

72 Még egy kiszélesedő végű pántszalag karperec van (4. sír, 5. kép 4.6b.), de ezt inkább a halotti ruhához kivágott ezüstszalagnak tekinthetjük. A szórványanyagban van egy rozettás díszű, ezüst lemezkarperec 65. Kovács L., 1988. 164-165. közötti táblázat 30. sz. alatt; Kovács L., 1989. 41., VIII. t. 197. 66. Kovács L., 1988. 167-168. 67. Gedai /., 1972. 190-191.; Bálint Cs., 1968. 68-70.; Bálint Cs., 1982. 3-32.; Révész L., 1989. 35., 37. 68. Szőke B., 1962. 64. 69. Bálint Cs., 1976. 132.; Kürti B., 1983. 270. 70. Szőke B., 1962. 66. 71. Szőke B., 1962. 67., 95.; Szabó J. Gy., 1976. 66.; Bálint Cs., 1976. 131. 72. Szőke B., 1962. 71.; Bálint Cs., 1976. 132. 66