A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető
tett el egészen a minuszinszki-medencéig. A varkocsok korongokkal való díszítése azonban megfigyelhető a Káma-vidéken már az i. e. III—II. sz.-i temetőkben is, így lehetséges, hogy a magyarságnak ez a szokása finnugor előzményekre nyúlik vissza. Honfoglalás kori korongjaink típusai azonban a YIII-IX. sz.-ban, a Don-vidéken, Levédiában alakultak ki. 60 A nyak ékszerei a) Gyöngyök Gyöngy több sírban, de kivétel nélkül női és gyermektemetkezésben került elő. A nyak táján levő gyöngyök tartozhattak nyaklánchoz, de díszíthették az ingnyakat vagy a hajfonatot is. A következő temetkezésekben került elő a nyak táján gyöngy: 4. sír (5. kép 4.3., 10.), 5. sír (6. kép 5.3a-b.), 17. sír (8. kép 17.1.), a 24. sír koponyájánál levő gyöngyök egy része a nyakat díszíthette (11. kép 24.5.), 34. sír (15. kép 34.4.), 53. sz. gyermeksír (19. kép53.2a-c.), 56. sz. gyermeksír (20. kép56.1a-b.). Ide sorolhatjuk még a 26. sírt, ahol a mellen talált 2 db szemes gyöngy is valószínűleg nyaklánchoz (vagy varkocshoz) tartozott (12. kép 26.3a-b.). Ugyancsak a nyak díszítését szolgálhatták a megbolygatott 40. (17. kép 40.1.), a 45. sír (18. kép 45.1a-c., 2.) és az 59. sz. gyermeksír (21. kép 59.3.) gyöngyei is. A gyöngyök nagy része kis kerek vagy lapított hengeres, néha tagolt illetőleg gerezdéit, paszta és üveg. Fehér, zöld, kék és barna színűek. Néhány többszínű szemes gyöngy is előkerült: 17. (8. kép 17.1.), 24. (11. kép 24.5.), 26. (12. kép 24.3a-b.), 34. (15. kép 34.4.), 40. (17. kép 40.1.), 45. sír (18. kép 45.1a-c.), az 53. (19. kép 53.2c), 56. (20. kép 56. la.) és az 59. sz. (21. kép 59.3.) gyermeksírok. A szórványleletek között is van 2 db szemes gyöngy (23. kép 1-2.). A felsorolt gyöngyök a X-XI. sz.-ban általánosan elterjedt típusok. b) Kauri Kauri a következő temetkezésekben volt: 4. (5. kép 4.4.), 17. (8. kép 17.1.), 24. (11. kép 24.8.), 34. (15. kép 34.4.). Mindenütt a gyöngyök között találtuk, nyilvánvalóan nyakláncra fűzve viselték, kivéve a 24. sírt, ahol a varkocs díszítéséhez tartozhattak. Ismeretes, hogy a kaurit a X-XI. sz.-ban mindegyik népréteg alkalmazta díszítésként. 61 c) Fog amulett Az 56. sírban a nyakon, átfúrt állati szemfog is előkerült (20. kép 56.2.). A gyöngyök között a nyakláncon volt. A X-XI. sz.-i temetőkben gyakran kerülnek elő átfúrt állati szemfogak, agyarak, csontdarabok/ 12 Leginkább a köznépi temetőkben, a gyermek- és női sírokban találják. Védő, óvó erőt tulajdonítanak nekik, az ongon-kultusz emlékei. 63 Ezek az amulettek gyakoriak a szaltovói és a volgai bolgár temetkezésekben is. 64 60. Fodor I., 1980. 210., 212., 215.; DienesL, 1972. 63. 61. Szőke B., 1962. 58. 62. PL: Csongrád-Vendelhalom 39. sír (Párducz M.-Tary L., 1939. 194., 193. III. t. 53.), Oroszlámos (HampelJ., 1900. 675. LXXVIII. t. b. 10.), Majs 456. sír (Kiss A., 1983. 345. 37. t.), Letkés-Téglaégető I. 68. sír (Bakay K., 1978. 149.). 63. DienesL, 1972. 52-53.; DienesL, 1975. 141. 64. DienesL, 1970. 19.; FodorL, 1975. 196. 65