A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető

mutatja a XII-XIII. sz.-i észt fejviselet: a fejet takaró kendőt kétoldalt a homloknál egy-egy tűszerű dísz rögzíti, amelyeket hátul egy rövidebb és egy hosszabb, vékony lánc köt össze.

49 Kralovánszky Alán az S végű hajkarikákhoz hasonlóan a késő avar és a honfoglalás kori láncos függőknek is hajleszorító szerepet tulajdonít, feltételezve így a lánc hátul való viselését. A hajkarikákba fűzött textil- vagy bőrszalag, illetőleg a függőkbe akasztott lánc a haj mellre való átkerülését gátolta meg, mivel a haj így viselőjét zavarta volna a mindennapi tevékenységében.

50 Ezt a gondolatot fűzte tovább Szőke Béla M. és Vándor László, a több pár haj karika használatára, korban és területen széles elterjedtségére utalva.

51 Peremi Ágota szerint a láncos függőknek csak díszítő szerepük volt és valószínűleg kivételes alkalmakkor viselték, mivel a munkában zavarta volna tulajdonosát.

52 Ez a megállapítás az általa felsorolt esetekre vonatkozik, amikor a láncos ékítményt elöl hordták. Azonban hátul való viselésének is inkább díszítő, semmint hajleszorító szerepet tulajdonítunk, mivel a láncok hosszabbak, így esésük lazább volt annál, hogy a hajat fogni, leszorítani tudták volna. e) Áttört korongok Áttört, öntött korongpár a 24. sírból származik. Az egyik a koponya bal oldalánál, félig alatta, a másik a j obb felkar és a bordák között került elő (11. kép 24.4a-b.). Az eddigi kutatások alapján tudjuk, hogy e korongok - a lemezes korongokhoz hasonlóan bőrszalagra erősítve a varkocsot díszítették. A korongok mellett a hajfonatokat gyakran gyöngyfüzérrel is ékesítették.

53 A kistokaji sírban a korongok alatt megfigyelt bőrnyomok szintén e fémdíszek bőrszíjra erősítését bizonyítják. A korongok körül előkerült gyöngyök és kauri kagylók (11. kép 24.5-6., 8.) itt is felfűzve a varkocsokról lóghattak le. A koponya bal oldalánál levő gyöngyök egy része azonban a nyakat is díszíthette. A két korongot - egyezésük okán - ugyanabból a mintából önthettek. Életfa előtt álló lovat ábrázolnak. Fodor István szerint az életfát a ló hátából kinövő palmetta, a hasa alatt induló kétágú „gyökér" érzékelteti.

54 A kistokaji leletek az eddig ismert darabok közül az egrivel,

55 a nyíracsádival,

56 és a dunamocsival (Moca, Csehszlovákia)

57 mutatnak rokonságot. A korongok ilyen ábrázolásának óvó-védő szerepe lehetett őseink samanisztikus hitvilágában.

58 E tárgyak eredete a Kaukázus térségéhez, a szaltovói kultúrához köthető a kutatás szerint.

59 Fodor István megállapítja, hogy innen terjedhe49. Laul, Sz. K. 1986. 198. 74. kép. 50. Kralovánszky A., 1957. 178. 51. Szőke B. M.-Vándor L., 1987. 58. 52. Peremi Á., 1986. 130. 53. Fodor L, 1973. 34-35.; Fodor L, 1976. 283-284.; Fodor L, 1982. 310-319.; Dienes L, 1972. 63., 65.; Dienes L, 1975. 101-102.; Dienes L, 1986. 103. 44. kép; Chalikova, E. A.-Chalikov, A. H. 1981. 19. 7-8. kép, 29. 20. kép, 37. 30/a. kép stb. 54. Fodor L, 1980. 196-197.; Bálint Csanád a ló hátából kinövő palmettában emberábrázolást vél: 1970. 37.; Fodor István a fa előtt álló ló ábrázolását a szasszanida művészetből eredezteti: 1973. 35. 55. Bartalos Gy., 1899. 358. IV. kép 1.; HampelJ., 1900. 574. 4. kép stb. 56. Mesterházy K., 1965. 49.; Fodor I., 1975. 64. 74. kép. 57. Dusek, M. 1963. 710. 263. kép 20-21.; A kistokaji és a dunamocsi korongok hasonlóságára Fodor István is felfigyelt: 1980. 197., 197. 5. kép 1. 58. Dienes I., 1972. 54., 65.; Dienes I., 1975. 94., 100.; Fodor I., 1980. 212-213. 59. Fettich N., Dienes I., Bálint Cs. korábbi megállapításait összefoglalta és a korongok származásának kérdését tüzetes vizsgálat alá vette: Fodor I., 1980. 192., 210-215. Ld. még: Bálint, Cs. 1991. 148. 64