A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető

Sárbogárd-Tringer-tanya 24. sír (lánc az állkapocs alatt, függő, 2 db varkocskorong, gyöngyök, kauri stb.),

34 Tiszaeszlár-Dióskert 7. sír (lánccal összekötött 2 db gömbsorcsüngős függő),

35 Tiszaeszlár, Vörösmarty u. 3. sír (a koponya alatt lánc és 2 db levél alakú csüngő),

36 Szob-Kiserdő 37. sír (lánc),

37 Lvov közelében (rangos női sírban 7 db szív alakú lemez, gyöngyök, kagylók stb.).

38 Az anyag számbavételekor - Révész Lászlóhoz csatlakozva

39 - megállapíthatjuk, hogy a láncos díszítmények többsége a gömbsorcsüngős függőket tartalmazó sírokban kerül elő. A felsorolt lelőhelyek közül a Tiszaeszlár, Vörösmarty utcában előkerült lelet utal a lemezdíszes lánc hátul való viselésére, a kistokajihoz hasonlóan. A várpalotai díszítmény elöl ékesítette a fejet, a sóshartyáni, sárbogárdi és a mezőzombori feltehetőleg a nyakat. Bakay Kornél a letkési lelettel kapcsolatban úgy véli, hogy a szív alakú lemezeket - a Magna Hungária területén levő, a VIII. sz. második felétől a IX. sz. első feléig keltezett Bolsije-Tigani-i temetőben megfigyelt jelenséghez hasonlóan - láncra fűzve vagy gyöngyök között nyakékként viselték, míg a függőket összekötő lánc az áll alatt húzódott.

40 A honfoglalás kori láncos függők és lemezdíszes láncok Volga-Kámavidéki kapcsolatait Révész László is megerősíti,

41 Peremi Ágota pedig a Bolsije-Tigani-i temető viseleti rekonstrukciói

42 alapján állítja helyre a várpalotai lemezes-láncos fejdíszt.

43 A Bolsije-Tigani-i és a felsorolt magyarországi leletek közötti kapcsolatot E. A. Halikova is megállapította.

44 A lemezdíszes, láncos függő tehát a honfoglaló magyarok ősi, a Volga-Kámavidéki hazából származó viseletének emléke. Az eddigi leletanyag, megfigyelések alapján hordhattak lemezdíszes láncot nyakban, vagy függőkkel rögzített láncot az áll alatt. A kistokaji 5. sír lemezes-láncos lelete e dísz viselésének másik - úgy tűnik ritkábban alkalmazott - módját bizonyítja, amikor hátul a hajat díszítette. A láncot a függőkbe akasztották, amelyeket pedig kétoldalt a sapka szegélyező pántjához rögzíthettek. E viselet korábbi analógiájaként a késő avar kori láncos függőket említhetjük, amelyeket szintén hátul viseltek. Csak néhány példát sorolunk fel: az abonyi temető 97. sírjában a két függőt összekötő, 20 cm hosszú lánc „hátul, a csontváz nyaka mögött vonult", a 101. sírban szintén a váz nyaka alatt húzódott a két függős, 36 cm hosszú lánc;

45 a pilismaróti 3. sír két függőjét „a tarkó mögött átvezető bronzlánc" kapcsolta össze;

46 a szentes-kajáni 226. és 385. sz. temetkezésben a két függőt összekapcsoló lánc a koponya alatt volt.

47 Megyénkben Tardon került elő avar láncos függő, de nem hiteles feltárás során, így pontos helyét nem ismerjük.

48 A felsorolt példák a láncos függő viselésének már a honfoglalást megelőzően, az avar területen általánosan elterjedt divatját jelzik. E szokás későbbi korban való továbbélését (vagy újra felbukkanását?) 34. Éry, K. K. 1977. 128., XXX. t. 35. DienesL, 1986. 113. 36. Csallány, D. 1970. 268. A levél alakú csüngők eredetileg lószerszámhoz tartoztak, szügyelőveretek, itt másodlagosan a fejdíszhez alkalmazták: Fodor L, 1980. 189. 6. j. 37. Bakay K., 1978. 162. 38. Dabrowska, E. 1979. 346. 3. kép. 39. Révész L., 1988. 145. 40. Bakay K., 1978. 157., 162. 41. Révész L., 1988. 145-146. 42. Chalikova, E. A.-Chalikov, A. H. 1981. 19. 7. kép, 29. 20. kép stb. 43. Peremi Á., 1986. 128. 15. kép. 44. Chalikova, E. A.-Chalikov, A. H. 1988. 64. 45. ÉberL., 1902.254. 46. László Gy., 1941. 187-188. 47. KorekJ., 1943. 28., 44. 48. K. Végh K., 1968. 60., XIV. t. 3. 63