A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

K.VÉGH Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető

medencére téve: 18., 25., 32., 43., 48. és 58. sír; e) a bal alkar a medencére, a jobb kar a derék tájára behajlítva: 30., 44., 54. és 62. sír; f) a jobb alkar a medencén, a bal a derék táján: 3., 5., 17., 46. sír; g) mindkét alkar a derékra hajlítva: 36. sír; h) a bal alkar a derékra, a jobb a mellkasra téve: 37. és 57. sír; i) a bal alkar a mellkason, a jobb alkar a felkarra visszahajlítva: 11. sír; j) mindkét kar a mellkasra hajlítva: 60. sír. A karok különböző helyzete és a vázak neme között nem találunk összefüggést. Tettamanti Sarolta szerint viszont ez feltételezhető a karok helyzete és a vallás között.

16 Szabó János Győző az alkarok medencére, mellre való behajlításának szokását a keleti keresztény hittel hozza kapcsolatba.

17 Ugyancsak nem lehetett megállapítani szabályosságot az alkarok helyzetéből életkor, illetőleg nem szerint más honfoglalás kori temetőkben sem.

18 A 2. és a 30. sír halottját - a váz helyzetéből ítélve - minden bizonnyal gyékénybe vagy lepelbe csavarva temették el. Ezt a szokást több honfoglalás kori temetőben megfigyelték.

19 Az 5. sírban a koponya alatt farostokat, vékony falemez nyomait figyeltük meg. Néhány esetben máshol is megállapították, hogy a fej és helyenként a derék alá keskeny deszkát helyeztek.

20 Fejviselethez tartozó leletek a) Egyszerű, nyitott karikák Ezüst- és bronzhuzalból készültek, a koponya két oldalánál kerültek elő: a 18. sz. női sírban 4 db (9. kép 18.2-3.), a 26. sz. sírban 1 db (12. kép 26.1.) és a másik nyoma látszott a koponyán, a 27. sz. férfisírban 2 db (13. kép 27.1a-b.), a 37. sz. női sírban 2 db, az egyik zárt (16. kép 37. 1-2.), a 66. sz. gyermeksírban 1 db (21. kép 66.1.). A szórványanyagban is vannak hasonlók (23. kép 3-8.). Mint ismeretes, ez az ékszertípus a leggyakoribb ékszer a X. sz.-ban, nemtől, életkortól függetlenül hordták, minden társadalmi rétegben. b) Szőlőfürtös függők Szőlőfürtös, granulált ezüstfüggők a 4. sírból származnak: 2 db a karikáján egy pár gyöngykoszorúval (5. kép 4.2, 9b.), 2 db a karikáján két pár gyöngykoszorúval (5. kép 4.9b.) és 2 db hosszú csüngő dísszel (5. kép 4.1., 9a.). Szőlőfürtös függők kerültek még elöa 18. sírban, szintén a koponya két oldalánál, párosával, az egyszerű karikák mellett. Ezek azonban a granulált függők utánzatai (9. kép 18.1.). Ez a függőtípus általában a köznépi temetők anyagában jelentkezik, nagy területen, a XI. sz. elejéig.

21 c) Gömbsorcsüngős függők Ilyen ékszer származik az 5. (6. kép 5.1.), a 24. (11. kép 24.3.) és a 34. (15. kép 34.1a-b.) sírból, a szórványanyagban pedig egy függő akasztó karikáját (23. kép 10.) találjuk. Mindegyik függő azonos típust képvisel: ezüsthuzalból hajlított, kis hurokkal ellátott ovális karika, csüngő dísszel. A szintén ezüst csüngő díszt vékony drótszálra 16. Tettamanti S., 1975. 114. 70. j., 96-97. 17. Szabó J. Gy., 1976. 75-99.; Szabó J. Gy., 1983. 83-99. 18. Pl. Bakay K., 1978. 132. 19. Tettamanti S., 1975. 111. 20. Bálint Cs., 1976. 143. 21. Szőke B., 1962. 28-30., 44-49. 61