A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

VIGA Gyula: Néprajzi jegyzetek Kazincbarcikáról (Különös tekintettel az életmód és az árucsere folyamataira)

Ez azonban már a múlt század utolsó harmadában bekövetkezett Sajó-völgyi változások következménye, amelyekről - a tradicionális kultúra egészére gyakorolt - erőteljes hatásuk miatt röviden szólnunk kell. A Sajó-völgy mezőgazdálkodó térszíne a középkortól kezdve ellátta az itt élő népességet és - a belső migráció és kiegyenlítődés révén - nem kényszerítette más területeken való munkavállalásra. Sőt, adataink azt jelzik, hogy a nagy jelentőségű szőlőkultúra alkalmanként más területek népességének munkaerőfeleslegét is felszívta. A 18. században a gömöriek igen kedvelt kapások voltak a borsodi szőlőkben, s Miskolc szőlőhegyei mellett - pl. a ragályiak - Sajószentpéteren vállaltak napszámos munkát.

19 Sajókazinc urbáriuma (1770) szerint a település hasznai között említhető: „Mind itt, mind más körül belől lévő Promontoriumokban kapállás által Pénz keresésnek könyü Mógya."

20 A jobbágyfelszabadítást követően a paraszti birtokstruktúra átalakulása szinte egybeesett a borsodi iparvidék nagyütemű fejlődésének második szakaszával, s a vasút majd a herbolyai, sajókazinci és ádámvölgyi bányák megnyitása nemcsak folyamatosan felszívta az agrárszegénység jelentős részét, hanem a két világháború közötti időszakban már - a Heimlich-, Schwartz-, Hegedűs-féle bányaüzemek - olykor munkaerőhiánynyal küzdöttek.

21 A bányában való munkavállalás azonban nem jelentett szakítást a paraszti munkával. A bányászok jelentős hányada csak az év egy részében dolgozott a széntermelésben, a nagyobb mezőgazdasági munkák idején rendszeresen elhagyta munkahelyét. 1899-ben a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara írja: „Bányáink ideiglenes munkásokra vannak szorítva, kik helyüket folyton változtatják és a munkából a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megindultával kilépnek."

22 Mindez jól kitapintható még a két világháború közötti időszakban is. Tanulságos ebből a szempontból néhány statisztikai adat bemutatása. A II. világháborúba való belépés előtt (1941. I. 1.) a különböző birtokkategóriák megoszlása Kazincbarcika összesítésében a következő képet mutatta. (Mellette az 1949-es adatok).

23 1941. 1949. Népesség csoport Összes Kereső Összes Kereső lkat. hold alatt 67 42 22 13 1-5 kat. hold 199 119 181 100 5-10 kat. hold 156 72 249 175 10-20 kat. hold 163 79 193 120 20-100 kat. hold 119 60 74 75 100 kat. hold fölött 6 2 19. Ha Bálint: Gömör megye 1. Budapest 1976. 400.; Havassy Péter: A palóc centrum falvainak gazdasága és társadalma a XVIII. században, 99. (Sajtó alatt a Palóc-monográfia I. kötetében). Ezúton mondok köszönetet Havassy Péternek, hogy kéziratban levő tanulmányát munkámhoz felhasználhattam. 20. BMÁL. Acta Pol. XXII. I. 337. 21. Papp Attila: Ismerkedjünk Kazincbarcikával. Kazincbarcika 1974. 13. 22. Varga Gáborné (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Miskolc 1970. 59. 23. Varga G.-né\.m. 284. 526