A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

VIGA Gyula: Néprajzi jegyzetek Kazincbarcikáról (Különös tekintettel az életmód és az árucsere folyamataira)

A számadatok jól kirajzolják részben azt a kisföldű réteget, amely a bányákban, vasútnál vállal munkát, s mellette a családtagjaival kis birtokát műveli, valamint azt a számottevő gazdagparaszti réteget is, amelyik a nagy munkák, főleg az aratás idején rendszeresen képeseket, aratókat foglalkoztat. Ugyanebből a szegényebb rétegből kerültek ki a nagybirtokok munkásai is. Kazincon több nagygazda volt, aki kepést tartott, mint Barcikán, de a helybeliek nem kényszerültek el máshová a kenyérnek való gabona megszerzésére. Búzát általában 10., árpát a 9. keresztért aratták. A helyi Lichstein uradalomba évente 60-80 pár kepés jött aratni Tardonáról és SajóivánkáróX is. „Apám képesei 10. keresztért arattak, árpából 9. kereszt volt az övék. Ezek helybeli aratók voltak, főleg bányászok. Minden gazdának volt biztos embere. De az mind felépítkezett! 6 gazda volt, aki képeseket foglalkoztatott. Meg volt a Lichstein-birtok, ott 60-98 pár tardonai kepés dolgozott. Itt a bányászok arattak. A bányatulajdonos szívesen engedte őket nyáron, örült, ha a munkásai kenyérhez jutnak! Ha esett mentek a sihtára, ha nem, jöttek aratni: első volt a kenyér. 24—25 q terményt minden pár képesnek vittem a géplés után, meg 4-5 szekér kukoricát, szekér krumplit. Némelyiknek volt 1-1,5 hold földje is, de tehenet mind tartott. Kaszált részibe takarmányt, vagy utakat kibérelt és azon legeltetett. De minden talpalattnyi hely meg volt dolgozva, nem volt ugar, mint máma! 26-28-ban FAKSZ-os házakban mind felépítkezett. Ezek a képesek más munkára is jöttek: kaszáláskor, kapáláskor."

24 A bányamunka és a vasutasság nem csupán a népesség egy részének felszívásával bontotta meg a tradicionális paraszti tevékenység és a paraszti műveltség korábbi formáját, hanem annak mentén erőteljes bevándorlás, népességnövekedés is megindult, ami különösen hangsúlyossá tette a foglalkozási struktúra átalakulását.

25 Aktív keresők népgazdasági áganként (%) Év Ossz. fő. Ipar Építőipar Mezőgazd. Száll, hír közi. Kereskedelem Egyéb 1930 1 433 44,1 44,1 36,9 6,4 1,7 10,9 1949 1 759 56,7 1,3 26,8 7,6 1,6 6,0 1960 6 749 62,3 6,5 8,7 5,8 5,4 11,3 1970 12 194 60,3 6,4 5,0 5,5 6,0 16,8 A fentiek mellett véglegesen megpecsételte a paraszti népesség sorsát a szántóföldek területének csökkenése, a termőterületek beépítése.

26 (Termelőszövetkezet soha nem alakult Kazincbarcikán.) 24. Sgy. Barczikay István 68 éves 25. Fris nyák i. m. 134. 26. Varga G.-néi. m. 284. Vö. még: Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Budapest 1970. Községsoros adatok. 527