A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

ZSUPOS Zoltán: Szitok, átok, káromkodás Rimaszombaton a XVIII. században

„Felesége pedig, hogy mind Kujon úgymond a' Nemes Ember igy szóllott légyen..." . .. ."amidőn pedig Mendőrőg az ég az főidre lefekszik, azt szokta mondani: Üss meg már ha mersz, és csak hamar pőrben szállok úgymond az Istennel, miért ő szeginy." „Felesége pedig, hogy minden Nemes Ember úgymond Czigány és Kujon mondotta légyen..." (Prot. Jur. 1763. 25-29.) 95. 1763: (Szalontai János mondta beteg feleségének) „Te féreg miért imádkozol, azt sem tudgya az Isten vágyé e világon, vagy sem, baszom a' Lelked teremtését..." „Szalontaj János Feleségét éneklés közben gúnyolta illyen formán: ímhol jő a' Király Kutyája, ugass már te is úgy." „ördög, Kutya, Ménkő teremtettével... szitta,... Baszom a' Lelked teremtését..." „Két Kurva teremtette lelkedet..." (Szalontai János mondta fiának, mikor a felesége imádkozott) „Te Jancsi menyki, hívjad a' Király Kutyáját, had ugasson Anyáddal az Ebattával..." (Prot. Jur. 1763. 82-85.) 96. 1764: (Lossonczi György mondta, amikor három katonát kellett volna elszállásolnia) „Hunczfutság nem emberség, gazság hogy magok inkább bort isznak, Biró Uramnak sem volna ollyan hatalma, hogy Bitangul kűlgye reám a' Szállót." (Prot. Jur. 1763. 98.) 97. 1766: (ifjú Csapó Istvánné mondta Répás Juditnak) „Te Vén lontsos soha sem voltál jó Lelki isméretű, az Uraddal sem éltél jól." „Mostis azt mondom, Németek, Deákok, Katonák Czinkusa vagy..." „.. .berken hordozott lélek kurva, dupla Németek Kurvája..." „Ide az én Lelkem boszszúságára ne járj az én udvaromon, mind addig pedig hunczfut, Spion légy, míg meg nem bizonyítod, hogy én kurva vagyok." (Prot. Jur. 1763. 154.) 98. 1767: (Kocsis György Jeszenszki Zsófiát) „...édes Attya Házára részegen menvén, ottan Kurvázta, Tolvajozta, Németek Szajnájának kiáltotta..." (Prot. Jur. 1763. 212.) 99. 1767: (Szabó Juditot) „...Varga Sófi azzal ijesztette, ha Gazda aszszonyánál tovább marad, úgy megátkozza, a' főldbenis meg nem marad, onnatis ki hull a Teste..." „Jaj Lánczos teremtette, ki tette ide a' Tűzet." (Prot. Jur. 1763. 220-225.) 100. 1769: (Torpis János) „Biránk N. Huszth András Uramot Baszom adta teremtettével még pedig illyetén... miért küld engemet a Biró pusztaságra baszom Lelke Birájának igy járok én a' sárban." „Égett bor Kortsmánkonis Disznó teremtettével... káromkodni merészlett..." (Prot. Jur. 1763. 324.) BESCHIMPFUNGEN, FLÜCHE UND VERFLUCHUNGEN IN RIMASZOMBAT WÄHREND DES 18. JAHRHUNDERTS In einer kürzlich erschienenen Studie wurden die im 17-19. Jahrhundert gebräuchlichen Beschimpfungen, Flüche und Verfluchungen von Rozsnyó vorgestellt. In der vorliegenden Arbeit kann man nun die Ergebnisse einer Datensammlung zu einem ähnlichen Themenkreis lesen. Die Angaben stammen aus Rimaszombat, ganz in der Nähe von Rozsnyó. Der untersuchte Zeitraum erstreckt sich hier auf etwas mehr als vier Jahrzehnte, da uns von diesem Zeitraum Protokolle zur Verfügung stehen, die über die diesbezüglichen Einzelheiten ausführlich berichten und in ihrem Niveau einander recht ähnlich sind. Sie sind auch reichhaltig genug, um uns ein Bild von dem hier untersuchten Thema zu vermitteln. Während des hier untersuchten Zeitraumes war Rimaszombat ein patentierter Marktflecken mit vorwiegend ungarischer Einwohnerschaft und wenigen slowakischen und deutschen Einwohnern. Die meisten Einwohner gehörten der reformierten Kirche an, es gab auch einige Angehörige der evangelischen Kirche sowie der katholischen Kirche. Schon damals lag diese Siedlung an der ungarisch-slowakischen Sprachgrenze. Obgleich in den Gemarkungen von Rimaszombat ein ertragreicher Ackerbau betrieben wurde, beruhte der wahre Ruf der Stadt dennoch auf ihren Handwerkern und 482