A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

HOFFMANN Tamás: „Az új gazdálkodás”. Kultúrnövények és haszonállatok az Alpoktól északra

kedvező időjárás, a legfőbb eredménye ennek a mechanizmusnak, de részleteiben - megfelelő botanikai tények és elemzésük hiányában - egyelőre még felderítet­len marad. Egészen bizonyos: ebben a homályos ügyben megkülönböztetett fontosságot kell tulajdonítani annak, hogy milyen beosztásban művelik a földeket. A kora középkorban még két részre osztották a termőterületet: az egyiken téli vagy tavaszi búzát vetettek, míg a másik felét pihenni hagyták és - főleg a földesurak - azon voltak, hogy a parasztok kiirtsák a gyomokat is. Ettől a gyakorlattól a karoling korban kezdtek eltérni egyes földesúri gazdaságokban, midőn bevezették a háromnyomásos rendszert. Itt a föld egyik részét téli búzával vetették, a másikat tavaszi vetésű gabonafélének szánták (búzának vagy árpának, később zabnak) és a harmadik parcellát pihenni hagyták. Annak ellenére, hogy ezzel a módszerrel már hat év alatt négyszer lehetett aratni egy-egy parcellán (szemben a kétnyomásos művelésmódban szokásos háromszori ara­tással), a gazdálkodás új módja nagyon lassan terjedt. Bár a Rajna és Szajna közén, ahol először alkalmazták, még a középkorban is akadt sok olyan falu, ahol nem tértek át a háromnyomásos rendszerre, de a Loire-tól északra fekvő területeken mind több nagybirtok vezette be, s innen átterjedt Belgiumba, Hollandiába, Angliába, másfelől Németországba és Dániába. Csehország és Magyarország területén a XII-XIII. század­ban még csak kolostorok és más önkezelésű földesúri gazdaságok földjén dolgoztak ily módon, később azonban, a XIV-XV. században néhány faluba is bevezették. A kelet­európai tájakon csak jelentős késéssel került sor alkalmazására, a kolostorok elszórt középkor végi kísérletei után a XVII-XVIII. században tapasztalható nagyobb lendü­let, de ez sem alakította át mindenütt a falvak határát. Az egész szervezet nehézkességét jól mutatja az a tény, hogy a háromnyomásos rendszer sose jutott el Nyugat-Angliába, Észak-Skandináviába vagy Dél-Franciaországba. 9 Nagyon valószínű, hogy ennek okait nemcsak az éghajlatban kell keresni. Kétség­telenül hátráltatta az egész folyamat előrehaladását csaknem mindenütt az a tény, hogy majdnem mindig találtak még kiirtható erdőt és olyan tartalék földet, amire kiterjeszt­hették a gazdálkodást és elhalaszthatták az intenzív gazdálkodás bevezetését. Közép­Európában, Észak-Franciaországban és Angliában nagyon sok erdőt "irtottak ki. Az újonnan elfoglalt földekre eleve megszabott feltételek közé telepítették a paraszto­kat. Ám annak ellenére, hogy a falvak többsége tervszerű módon jött létre, a gazdálko­dás módszereiben még nem alkalmaztak optimális megoldásokat, inkább olyanokat, amelyek aránylag kevés munkaráfordítást kívánnak. A technológiai haladást tehát a racionális munkaszervezés, végeredményben a parasztcsalád munkaerőhiányának té­nyei támasztották alá. A faluszervezetben összefogott parasztok kollektív teljesítményei intenzívebb ta­lajművelést biztosítottak és lerövidítették a betakarításra fordított időt, annak ellenére, hogy gazdaságonként aránylag kisebb állatszámot és eszközlekötést igényeltek, mint a feudális falu előtti szabadparaszti gazdálkodás. 9. Grand-Delatouche, 1950: 269-90.; Bloch, 1952 2 : 26-34.; Kirbis, 1952.; Orwin, 1954.; Schrö­der-Lembke, 1954: 123-33.; Mortensen, 1950: 17-36.; Ábel, 1962: 16-19., 34-39., 70-76., 199-202.; Withe, 1962: 69-72.; Duby, 1962/1: 57-85., 170-202.; Ábel, 1966: 161-82.; Duby, 1966: 267-84.; Schröder-Lembke, 1966: 285-305.; Confino, 1969.; Lambert, 1971: 19-72.; Wailes, 1972: 154-79.; Baker-Butlin, 1973.; Steinbach, 1974: 42-65.; Hoffmann, 1975:23-72.; Clouth, 1977: 413-87.; Bradley, 1978:265-80.; Derville, 1978:1-10.; Dodgshon, 1978: 49-63.; Ennen-Janssen, 1979: 152-54., 168-78.; Smith, 1979:117-97'.; Bentzien, 1980: 21-22., 61-65., 94., 144.; Dodgshon, 1980: 43-79.; Irsigler, 1982: 173-95.; Irsigler, 1983/a: 216-33.; Irsigler, 1983/b/I: 295-311.; Kremlin, 1983: 206-89.; Sereno, 1983: 307-16.; Budin, 1987: 87-103.; Matzat, 1987: 129-36. 425

Next

/
Thumbnails
Contents