A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

TARCAI Béla: A miskolci fotográfia múltjából: egy polgárcsalád a századfordulón

Váncza Mihálynak is, mert itt rendezte be nyomdáját és szerkesztőségét. A Rákóczi utcai kapubejárat két oldalán elhelyezett üvegezett vitrinekbe leginkább a Mihály által készített színésznő portrék kerültek a bámészkodók nem kis örömére. Váncza Mihály ügyvéd úr harmadik gyermeke, József, szintén átlagon felüli képességeket örökölt. A budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi képesítést szerzett. Ő is sokat utazott és az eközben szerzett élményeit, benyomásait fényképeken örökítette meg. Technikája annyiban tért el a családi hagyományoktól, hogy sztereó diapozitívokat készített. A család ezeket a lemezeket ma is őrzi. Figyelemre méltó volt rajzolási készsége is, amit ugyancsak a család őrizetében megmaradt romantikus hangulatú tájképek és virágmotívumok bizonyítanak. Nagy műveltsége, a világ dolgaiban való jártassága haladó gondolkodással párosult. Nemcsak vallotta, hanem a család életviszonyainak alakításában meg is valósította a korral való haladás eszméjét. A Váncza család Magyarországon az elsők között vásárolt automobilt.

10 A másik korszerű ötlet volt Hámorban, az egykori fürdőkertben a Lamosch-féle ház megvásárlása és a városi családok üdülésének-nyaralásának meghonosítása. Vánczáékat rövidesen követték Weidlich Pálék, akik a tó partján építették fel nyaralójukat. (A Váncza-nyaraló mára nyomtalanul eltűnt, a Weidlich-villa maradványai, többszörösen átalakított formában még ma is láthatók a Palota Szálló szomszédságában.) Az említett két család közvetlenségével és a hámoriak megélhetési viszonyait is javító létezésével, hamarosan közkedveltté vált a faluban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a helybeliek leánygyermekeiket előszeretettel kereszteltették Emmának (Váncza Emma után) és később Idának (Weidlich Pál felesége és leánya neve után). Volt a családnak háza a Görgey Artúr utcában, a Kálvária közvetlen szomszédságában. Ez a ház még ma is megvan és egyes részeiben őrzi a századvég polgári építészeti ízlésének maradványait. Több darabból álló szőlőjük volt az Avasnak Hejőcsaba felé nyúló lankáin. A Csabai kapuval határos szőlők egy részét az 1900-as években parcellázták, de a család neve a Váncza telep elnevezésben még sokáig fennmaradt. Váncza Józsefek szőlőjében állandó lakás céljára is alkalmas, emeletes ház, az Emmáékéban ennél kisebb, kunyhónak becézett épület állott. Váncza József mindkettőt szorgalmasan rajzolgatta. És természetesen, volt pincéjük a Nagy avason. Erre Váncza Emma gyermekei úgy emlékeztek, mint sok kellemes nyári, családias szórakozás színhelyére. A századforduló idején, amikor az avasi pincekultusz virágkorát élte, az a szokás is meghonosodott itt, hogy a családok a május elsejére virradó éjszakát csendes borozgatással és nótázással a pincékben töltötték. A család csaknem 100 évig fontos szerepet töltött be Miskolc gazdasági, kulturális és társadalmi életében. A gyökerek azonban szakadozni kezdtek. Elsőként - mint láttuk - Mihály hagyta el a várost 1885-ben, kiábrándultan, csalódottan és a családi viszálykodásba belefáradva. 1902-ben meghalt a tekintélyes apa. József rövidesen ezután Budapestre költözött és gyógyszertárat nyitott a Sándor téren. Szintén József névre hallgató fia, apja nyomdokain haladva vegyészmérnöki diplomát szerzett, és vitte tovább a korral való haladás szellemét. Sütőporgyára termékeinek reklámozására ő találta ki a 30-as és 40-es évek talán legsikeresebb, és ma újra élő reklámszlogenjét: „Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!" Öröklött kézügyességét azzal bizonyította, hogy közkedvelt süteményes könyvének ábráit saját kezűleg rajzolta. Racionális gondolkodásmódjára jellemző, hogy receptjeit a háziasszonyok nem kis örömére úgy állította össze, hogy még a háborús viszonyok között, és a nyersanyagszegény világban is, mindenki által használhatók legyenek. 10. Autó-Motor, 1960. április 15. 384