A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

következetesebb, kitartóbb, s történetibb. Ha Miklóst Kölcsey és Szemere inspirálta, bizonyos hogy bátyjára is ők hatottak. Olvasta-e valaki ezeket a naplókat? Szűcs írásában egyetlen adatot sem találunk arra, hogy leírt élményeit valaki vagy valakik olvasták volna. Szerényebb volt annál, semhogy naplójegyzetei meghallgatása végett akár legkedvesebb barátait is maga köré ültette volna. Mégis hisszük azt, hogy ezek a kötetek a leghatározottabb közlésvággyal születtek. Első jegyzeteit, vázlatait, amelynek alapján „letisztázta" a ránkmaradt naplót egészen bizonyos, hogy még maga a krónikás semmisítette meg. Ezeket a naplójegyze­teket azonban ő maga is nyersanyagnak tekintette. Életében sokszor átolvashatta ko­rábbi írásait, s ha egy-egy eseményhez, egy-egy személy életéhez évekkel, évtizedekkel később valamit még hozzá tudott tenni, akkor utólag ezt bejegyezte a lap aljába. így Szűcs életében ez a napló mindig gazdagabb és gazdagabb lett. S ez az egyre értékesebbé váló krónika adott nagyon jó nyersanyagot írójának publikációihoz, vagy Miskolc tör­ténetének megírásához. Tulajdonképpen tehát Szűcs írásai három előkészítő állomás után értek teljessé. Legelsőként vázlatai születtek meg, másodikként ezeket az apró jegyzeteket monda­tokká kiegészítve jegyezte be naplófüzetébe, amit már valószínűleg a lapok teleírása előtt köttetett egybe, s harmadjára született meg a publikáció. A naplónak ez a tudomá­nyos nyersanyag volta természetesen nem csökkenti Szűcs munkájának az értékét, hanem már eleve megszabja műfaji határait, stiláris jellemzőit. Szűcs az-iskolában latin nyelven tanult mindent. Maga vallja be, hogy Miskolcon megbüntették azokat a diákokat, akik akár a legköznapibb dolgokat is magyarul akar­ták elmondani. Az iskola falain belül csak latinul lehetett beszélni. írása első köteteiben ez a latinizmus köti gúzsba stílusát. Csak a negyvenes években tud ez a latinos tömörí­tőkészség, ez az apától és az iskolától is örökölt száraz stílus feloldódni. írása, íráskész­sége szinte évről évre fejlődik, szépíróivá azonban sohasem válik. író, a szó mai értel­mében azonban sohasem akart lenni, hacsak diákkorában nem kísértette meg a gondo­lat. Naplójának van néhány valóban remekül sikerült fejezete. „Remekel" például öccse halálának leírásánál. Az olvasó feszült érdeklődéssel várja, hogy tulajdonképpen mi lett a fiatal fiú sorsa. A halálhír leverte Szűcsöt, s ez a fájdalom mintha rákényszerítette volna, hogy a latin nyelvnek a magyarra nehezedő stiláris nyűgét levesse. Mondatai oldottabbak, érzékletesebbek, színesebbek lesznek. Sokféle stíluselem keveredik nekrológjaiban, s ez különösképpen a legjobb barátról, Telegdy Pálról írott soraiban fedezhető fel. A latinos mondatszerkesztés elemei itt nem találhatók. Barátja elvesztése feletti fájdal­mát tökéletesen tudja érzékeltetni, sorai hitelesekké válnak. Ebben a stílusban azonban felismerhetők a retorikus pátosz, a papos kenetesség elemei. S személyes fájdalmát éppen ezért tudja közvetíteni, mert stílusa újból lazább, képei költőibbek, mondatai olvasmányosabbá lesznek. Az egyéni élmény hatása érezhető a miskolci ifjúság választási küzdelemben való győzelmének leírásánál. Az 1843. évi követválasztás során a haladó miskolci fiatal értelmiség a legradikálisabb elemet tudta a megye követi tisztébe juttatni. Ez a győze­lem átforrósította krónikásunk írását. S ez a hevület tette ezeket a sorokat valóban hitelessé. Hasonlóképpen érzékletes az 1843. évi miskolci tűzvész leírása. Ki tudja, honnan származnak jelzői, képei? Hiszen rendkívül sokat olvas. A ma­gyar forradalom „nagyszerű dráma", s a bukás után „városunk irtóztató kórtanya és egy nagyszerű temető" lett. Az orosz invázióról csak így ír: „a szabadság szent eszméje talizmánul szolgált... a tüzes keleti fajnak". A rémuralom korában pedig az ország „az abszolutizmus vasvesszeje alatt nyögött". Szűcs stílusa évek során fokozatosan elválik az iskolás latinizmustól, s egyre inkább sajátosabbá, egyre inkább egyénivé válik. Férfi korában rendelkezett krónikásunk 322

Next

/
Thumbnails
Contents