A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

ságának eszméjében kezd nála feloldódni. Nemcsak az olaszországi események ihletik Thalyt, de lefordítja az 1861. varsói szabadságmártírok emlékére a lengyelek híres csatadalát és a franciák forradalmi indulóját".

100 Néhány héttel később megszólal Mickiewicz is magyarul. Gregus Gyula (18291869) a lengyel költőnek Az ifjúsághoz intézett fiatalkori ódáját fordítja. A választás nagyon is találó, hiszen a varsói hazafias mozgalmakat a közép- és főiskolás tanulóifjúság szervezte. Az Óda fordítója a lengyel határ közelében, Eperjesen (Presov) született, ott tanult jogot is, és 1843-1846 között az eperjesi irodalmi társaság tagja, a szabadságharcban részt vett, a bukás után a mártírhalált halt Leiningen Károly tábornok özvegye fiainak nevelője. 1857-től a pesti evangélikus gimnázium tanára. Csak a harmadik kezdő versszakot idézem, amelyben a nickiewiczi tömény, rövid sorokat az előző versszakok sorterjedelmében fordítja: „Te ifjúság, emelkedjél magasabbra, / Villám gyanánt szikrázzál jobbra-balra, / S mint égi nap, fogd át egészben s együtt / A mindenségit lángtekinteteddel."

101 A mickieviczi 8 szótagos sorokat 11 szótagosakkal adja vissza, az utolsó két sor rímeivel már nem boldogult. A versszakban rejlő gondolatokat megértette. A varsói események visszhangzanak a pozsonyi Rabbiképző Intézet hallgatójának, Farkas Albertnek (1842-?) szonettjeiben. Az ortodox családból származó költőfiókákat megragadja a fiatal lengyel leányok tragikus sorsa, akiknek szívébe nyúlt a gyilkos tőr. A részeg kozákok könyörtelenek: „Míg a szüzek nimfa serege ott áll; / Mindeniknek szíve fényes oltár, / Honszerelem ott az isten képe: / Ám a rabló, mint a vandáloknál, / Lányt legyilkol, oltárt szerterongál: / Hogy mi több- az istent összetépje".

102 Visszajön a másik szonettben az ősz katolikus pap keresztje is, amelyet zsidó kéz ment meg. „És a jelvényt agg zsidó kikapja, / Önhitével óván a keresztet, / Melyen már az ősz pap lelke rezgett: / Míg az orv nem ejti (őt is, Cs. I.) az avarra. / Oh! hisz annyi vak tetem nyög itten; / Hogy talán a fellegekbe nyúlna; / De meredjen már égig a hulla! / És a lépcsőn szálljon le az isten: / Hogy magát ma méltón megbosszulja, /Vagy hogy minket végre fölsegítsen!" Nem hiányzik a külföldi polnofília sem magyar nyelven. Bálinth Gyula (1824-1894) tábori lelkész, műfordító, aki 1851-től 9 évig Galíciában szolgált, Lenaunak A menekült lengyelét közli magyarul.

103 Az első eredetinek látszó magyar irodalmi hang a lengyelek mellett Jókai Mór A lengyelek fehér asszonyáról szóló balladaszerű költeménye.

104 A Közép-Európában eléggé elterjedt mondához, A vár fehér asszonyához kapcsolódik.

105 A vers „Lengyelország fehér hölgyé"-ről szól, akit megöltek, és aki „nincs meghalva", aki sérthetetlen, feltartóztathatatlan, s aki most már a negyedik cári kormányzót ragadja el, Jókai természetesen Mihail Gorcsakov herceg, varsói helytartónak 1861. május 30-án bekövetkezett halálához fűzi mondanivalóját, de lehetett rejtett utalás, fenyegetés a Magyarország ügyeit vivő idegen hatóságra is, hiszen a költemény a magyar országgyűlés felirati vitájának utolsó szakaszában jelent meg. A költemény megjelenésének napjaiban halt meg Párizsban, július 16-án Adam Jerzy Czartoryski (1770-1861) lengyel herceg, az 1831. évi lengyel felkelés nemzeti kormányának feje. 92 éves volt. Több magyar lap is méltatta életét halála alkalmából. 100. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961. 36. 101. Az ifjúsághoz. Családi Kör 1861. V. 26. 21. sz. 326. 102. Nővilág 1861. VII. 1. 13. sz. 194. 103. Hölgyfutár 1861. VII. 25. 89. 104. Üstökös 1861. VI. 20. 105. A fehér asszonyról a lengyel mondavilágban v. ö. /. Krzvzanowski: Slownik folkloru polskiego. 1965. Wiedza Powszechna 1965. 42. és Maria Pawlikowska: Biala dáma. Wiadomosci Literackie 1929. 293. sz. 1. 282