A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

11. kép. A lengyel himnuszt fordító Thaly Kálmán (1839-1909) költő, a későbbi politikus és történész fiatalkori arcképe magyar változata. Nem egyezik sem az eredeti rövidebb szótagszámával, sem pedig az ababcc rímképlettel. A kép teljessége kedvéért idézem az 1861. év elején megjelent változatot, amely még szabadabb átírása a templomi-nemzeti imának: „Mindenható szentséges Istenünk! / Ki, mert akart, világot alkotott; / A szolgaság alatt megsínylenünk / Mért kell, oh jaj? / Hát nincs kormánybotod?",

98 utána még hat elnyújtott sor, de az eredeti rímképletét megőrzi, az eredeti versszak hat sorát tízre bővíti, viszont a 10 szótagos sorokat és a hozzájuk tartozó rímeket megőrzi. Sokkal szabadabb fordításkísérlet, ambíciózusabb a május elején közölt szövegnél. Az események hatására május 5-én megjelenik a Jeszcze Polska magyar szövege Thaly Kálmán (1839-1909) költő, a későbbi politikus és történész fordításában. Thaly az átültetés idején még a „Pesti Napló" című napilap munkatársa. Himnuszának alcíme ,A lengyelek híres csatáddá". Az első négy sorral még nem lenne gond, de a refrén már az ún. Skrzynecki-dalé

99 azzal a különbséggel, hogy a szövegben a feledésbe merült Skrzynecki neve helyett a Magyarországon jóval ismertebb és népszerűbb Kosciuszko áll. A szótagszámok ugyan egyeznének azzal, hogy Thaly 2. és 4. sorában 7 szótag van, és a refrén rímképlete a cdcd helyett Thalynál ccdd. Thaly a magyar Szózat lengyel fordításáért viszonzásként közli a Nincs még Lengyelországot.

99

* Várkonyi Ágnes helyesen látta meg Thaly fejlődésbeli változásait: „A magyar szabadság ügye a népek szabad98. Hölgyfutár 1861. I. 29. 13. sz. 103. 99. Dioniza Wawrzychowska-Wierciochowa: Mazurek Dabrowskiego. Wwa MON 1974. 176. 99a. A Szózat lengyel fordításairól szerző: A Szózat szerepe a lengyel hazafias mozgalmakban ItK. 1975. 5-6. sz. 661-667. 281