A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

magyar történéseket csak jelzem a párhuzam kedvéért, de feladatomul a lengyel tüntetések és ezek következményeinek magyarországi visszhangjait tekintem. Az első magyarországi békés tüntetés 1859. október 27-e körül zajlott le, a magyar nyelvújítási mozgalom és irodalmi élet újjászervezőjének, Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulója volt, amelyet országszerte megünnepeltek. Erdélyben az első önálló tüntetések az Erdélyi Múzeum Egylet 1859. november 23-án tartott megnyitása alkalmából történt, 1860. III. 15-én az egész országban tüntetőleg megünnepelték március 15-ét, az 1848-as magyar forradalom emléknapját. Lengyel földön 1860. június 9-én Sowinski tábornok özvegyének temetése volt az első alkalom, a következő napokban már Garibaldit ünnepelték Szicíliából Nápolyba való bevonulása alkalmából,

823 Magyarországon jelentősebb Garibaldi-tüntetések csak július 19-e és 23-a között zajlottak le Pesten. Augusztus 20-án Szent István király ünnepe már országos méretű volt. 1860 őszén a varsói tanulóifjúság tüntet az orosz nyelvű hivatali és cégfeliratok ellen, követeli lengyel nyelvű feliratokra való kicserélését. 1860. október 20-án Varsó lakossága tüntet a felosztó hatalmak uralkodóinak varsói találkozása ellen.

83 A novemberi felkelés 31. évfordulója alkalmából a tanulóifjúság az iparossággal együtt rendezett templomi és templomon kívüli tüntetést, amelyen elhangzott a vagy 30 éve nem hallott Boze cos Polske aktualizált változata és a Jeszcze Polska,

u majd röviddel utána a novemberi felkelésben elesettek emlékét ünnepelték. A karácsonyi szünetben a gimnáziumi és főiskolai ifjúság a tüntetéseket átviszi szülőföldjére, a vidékre is.

85 Következményeiben a legjelentősebb volt a grochówi győztes csata évfordulójának megünneplése. 1861. február 25-én kiáltványt adnak ki a február 27-én tartandó ünnepségre, amelynek szervezői a Szépművészeti Iskola, az Orvosi-Sebészeti Akadémia és a Mezőgazdasági Intézet hallgatói voltak. Az ünnepi menet a Leszno utcai karmelita templomból indult el és az Óváros kis utcáin át jutott el a Vár térre, innen a Krakkói Előváros és az Újvilág (Nowy £wiat)-on keresztül a Háromkereszt téren lévő Szent Sándor-templomig. A Vár téren álltak a Nizsovszkij gyalogezred katonái. Amikor szóváltás következtében a diákok kövekkel dobálták meg a katonákat, Vaszil Zabolockij parancsnok éles töltést parancsolt a katonáknak, és szétoszlásra szólította fel a tömeget. Amikor ennek semmi eredménye sem lett, a tömegre sortüzet vezényelt, aminek következtében 5 személy elesett és legalább tízegynéhány fő megsebesült. Az elesettek között két földbirtokos, egy gyári munkás, egy szabósegéd és egy reálgimnáziumi VI. osztályos tanuló volt.

86 A kiontott vér láttára szinte az egész Varsó a forradalom oldalára állt. Antoni Melchior Fijalkowski (1778-1861. X. 5.!) varsói érsek, Andrzej Zamoyski (1800-1874) politikus és gazdasági szakember és Aleksander Ostrowski felkereste az orosz helytartót, Mihail Gorcsakovot (1793-1861. V. 30.!) A helytartótól a királyság számára nagyobb autonómiát, az osztályok és vallások egyenjogúsítását, a parasztok felszabadítását, városi önkormányzatot és iskolai reformokat kértek, e kívánságok támogatására aláírásokat gyűjtöttek. A II. 27-i eseményekhez további hasonló események megismétlődésének elkerülése céljából Korfbáró, lovassági kapitány százada élén állva főbe lőtte magát, hangsúlyozva, hogy nem akar tanúja és résztvevője lenni egy olyan gyalázatnak, amely az orosz hadseregre szégyent hoz.

87 Az ismertetett események nagy vihart keltettek külföldön is. IX. Piusz pápa III. 16-án gyászmisét tartott, Párizsban és Moszkvában is voltak gyászmisék. Febr. 28-án 82a. Kieniewicz: id. m. 51. 83. Komar: id. m. 14. 84. Komar id. m. 19-20. 85. Uo. 22-23. 86. Uo. 43. 87. Uo. 49-52. 277