A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

OROSZ György: „Add nekik a te szent nevedet”. Zarándok-énekesek és énekes vándorkoldusok a Kijevi Ruszban

„ADD NEKIK A TE SZENT NEVEDET" ZARÁNDOK- ÉNEKESEK ÉS ÉNEKES VÁNDORKOLDUSOK A KIJEVI RUSZBAN OROSZ GYÖRGY A kereszténység, amely az építészet és a festészet új formáit, új zenét és új ünne­pélyességet hozott magával a kijevi oroszokhoz, gyökeresen átalakította az „újkeresz­tények" pogány költészetét is, de eközben a keresztény művészet maga is jelentős változásokon ment keresztül a helyi hatások következtében. Az egyik legsajátságosabb népköltészeti műfaj a keleti szlávoknál az egyházi nép­ének (duchovnyj stich), amely formájában és zenei előadásában az epikus dalok ének­lésének közös szláv hagyományát és a szláv mitológia szüzséit folytatja. 1 Az egyházi népénekek léte nem köthető csak az orosz kultúrához vagy csak a szlávsághoz: európai hagyomány, kereszténységhez tapadó általános folklórjelenség. A nagyorosz (a továb­biakban: orosz) egyházi népénekekre vonatkozó, a vizsgálódásomhoz Varencov és Bessonov ma már történetinek tekinthető népköltészeti kiadványai szolgáltak korpusz­ként. 2 Az énekek tartalmi átvilágításakor elsősorban annak kiderítésére törekedtem, hogyan egyesítette a középkori orosz ember tudata a pogány és a keresztény - kánoni és apokrif - világfelfogás és kultúra aspektusait; fokozott figyelmet szentelve az átmenet problémájának: a különböző világképek transzformációjának és egymásba ágyazódá­sának. Magyarországon az orosz egyházi népénekhagyomány tudományos feldolgozására a russzisztikai irodalomban csak szerény kísérletek történtek. Ebben a témakörben megjelent, 3 és az elkövetkező időkben napvilágot látó tanulmányaim ennélfogva a szakmai közélet érdeklődésére tarthatnak számot. A pogány-keresztény vallási szinkretizmussal kapcsolatban az orosz egyházi nép­énekek igen értékes információkat szolgáltatnak. Beható eredettörténeti és tartalmi vizsgálatuk révén egyértelműen bizonyítható a pogány archaikus világkép tudatmélyi kategóriáinak keresztény közegben való továbbélése és újratermelődése. Kimutatha­tók az írásbeliség és a folklór határán álló népénekekben kozmogonikus, antropogo­1. Tokarev Sz. A. (főszerk.): Mitológiai enciklopédia. I—II. Budapest, 1988. II. kötet. 590. 2. Varencov V.: Sbornik russkich duchovnych stichov. Sankt-Peterburg, 1860.; Bessonov P.: Kaleki perechozie. Sbornik stichov i issledovanie. Tom I—II. Moskva, 1861-64. 3. Orosz Gy.: Apokrifák és vallásos népénekek kölcsönhatása. In: Acta Academiae Paedago­gicae Nyíregyháziensis, Tomus 12/E. 1990. 123-136.; Orosz Gy.: A keleti szlávok egyházi népénekeiről és ezen folklóralkotások egykori hordozó rétegéről. In: Első Magyar Alkalma­zott Nyelvészeti Konferencia. II. kötet. Nyíregyháza, 1991. 555-562. 235

Next

/
Thumbnails
Contents