A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

TÓTH Péter: Cigányok Miskolcon a 18. század közepén

nyakravaló.

13 - Ebben a személyleírásban nem csak a színpompás öltözék érdemel figyelmet, hanem az a tény is, hogy ez a kék szemű és gesztenyebarna hajú cigányember gyakorlatilag már a rasszjegyeit is elvesztette. Gudi András, aki a Fábián utca végén, dominális funduson lakott, 1760-tól szerepel az összeírásokban, mint muzsikus cigány. Valamikor az évtized közepén elveszítette a szeme világát és mint „vak cigány", adót sem fizetett. 1768-ban 45 évesnek vallotta magát, felesége, Daru Zsuzsanna pedig 33 évesnek; ekkor két fiuk (20 és 6 évesek), illetve három leányuk (11, 7 és 4 évesek) volt. Közülük 1776-ban még három lakott velük egy háztartásban: a 14 éves Sára, a 12 éves Ferenc és a 10 éves Julianna, akiket nyomorúságos módon neveltek. Az egész család szegényes paraszti ruhákban járt, ami nem is csoda, hiszen Gudi András 1768 óta mint mendikációból - kéregetésből - élő szegény ember szerepel a forrásainkban. Nyilván a fia volt és vele együtt lakott az a Gudi György, aki az 1768-as vármegyei összeírásban szerepel először és akiről a következőket mondja az 1776-os összeírás: felesége Váradi Éva, egyetlen gyerekük a másfél esztendős Éva, akit paraszti módon nevelnek. Ő maga a kovácsmesterséget gyakorolja. Egyébként más házában laknak és úgy öltözködnek, mint a parasztok. Hamzók nevű cigányok 1767-ben és 1768-ban szerepelnek a miskolci összeírásokban. Hamzók Mátyás kovácsról 1767-ben megtudjuk, hogy Sajóbábonyból való jövevény: s valóban, a bábonyi összeírásokban 1757-ben egy Veres Hamzók, 1758-ban pedig egy Hamzók Mátyás nevű cigánnyal találkozunk. Az 1768-ban készített vármegyei összeírásban - nyilván elírásból - két Hamzók Ferenc nevű miskolci cigány is szerepel, akikre 3, illetve 2 forint megyei adót vetettek ki; az egyikük valószínűleg Hamzók Mátyás lehetett. Ezután nem fordul elő többet ez a név a forrásainkban: talán elköltöztek a városból. Ivók István nevével 1757-től kezdve végig találkozunk az összeírásokban. 1768-ban 50 évesnek mondta magát, a felesége, Daru Sára pedig 42 esztendősnek. Gyermekük nem volt, viszont ők tartották el ekkor Moiska Györgyöt, az 1760 körül meghalt Moiska Ferenc 12 éves fiát. Házuk a Mészár és a Fábián utcák vége felé, négy másik cigánycsalád házának a szomszédságában állott. Ivók István - egy alkalommal csak „Ivók czigány" - kovács volt, jóllehet az 1776-os összeírás szerint hitvány kovács; egyszer azonban, mégpedig 1758-ban azt jegyezték fel róla az összeírok, hogy „a házról-házra való kereskedést gyakorolja". Egyébként ő is és a felesége is úgy öltözködött, mint a parasztok. Jónás Ferenc csak az 1776-ban készített összeírásban szerepel: ekkor Zsiga Éva a felesége, s két leányuk van, a 3 éves Zsuzsanna és a 4 hónapos Borbála, akiket paraszti módon nevelnek. Ő maga saját házában lakó zsellér, a kovácsmesterséget gyakorolja és úgy öltözködik, mint a parasztok. Talán rokona lehetett az 1768-ban Dardos Zsigmond feleségeként felbukkanó Jónás Katalinnak. Kabai Péter neve is csupán egyetlen összeírásban szerepel: 1768-ban 33 éves, felesége, Medve Borbála pedig 28. Három gyermekük volt: egy 8 esztendős lány, illetve két fiú, 3 és 4 évesek. Ö maga a kovácsmesterséget gyakorolta és egész családjával együtt Kalló Ferenc házában lakott. Hogy miért költözött el valamikor később a városból, arról nem szólnak a források. Kalló Dániel nevét 1757-től kezdve folyamatosan olvashatjuk az összeírásokban: mestersége kovács, van egy lova (1758), illetve két ökre (1762 és 1768). Háza a Czikó utca legvégén állott. 1765-ben már öregnek mondták, s valóban: 1768-ban 60 esztendősnek vallotta magát. Felesége, Dudás Sára ekkor 43 éves volt, fiúk pedig 19. Ugyanazon összeírás margóján azt olvashatjuk Kalló Dánielről, hogy 1769-ben meghalt, s hogy 13. M. I. XVIII. II. 182. 209