A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

TÓTH Péter: Cigányok Miskolcon a 18. század közepén

ugyancsak Dániel nevű, 16 éves (!) fiát Kalló Ferenc tartja el. Ez a fiú életkorát illető ellentmondás egyúttal forrásaink bizonytalanságára is rávilágít. - Kalló Ferenc neve először 1768-ban tűnik fel: talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy az öreg Kalló Dániel fia volt. Az összeírás szerint ekkor 29 éves, a felesége, Miklós - 1776-ban Horváth (!) - Sára pedig 27 éves. Két fiuk 8 és 1, egy lányuk 3 esztendős volt; 1776-ig még két másik gyermekük is született. 1768-ban nemcsak Kalló Dániel 16 éves árvája lakott velük, hanem még Kabai Péter és családja is - összesen tehát 11 személy, azaz 4 felnőtt és 7 gyerek. Maga Kalló Ferenc kovács volt, úgy öltözködött, mint a parasztok és úgy nevelte a gyerekeit is. Nem derül ki a forrásokból, hogy milyen rokonságban állott vele az az ugyancsak Kalló Ferenc nevű kovács, akinek 1776-ban Czinke Sára volt a felesége és aki a saját házában, paraszti módon nevelte három gyermekét: a 4 éves Borbálát, a 2 éves Jánost és az 1 éves Klárát. Kozák János az általunk vizsgált időszakban végig Miskolcon lakott, háza az Új sor végén, a Kisarnót utca és a Fábián utca között állott. A kovácsmesterséget gyakorolta, volt azonban lova (1758) és később két ökre is (1768). Más megélhetési módok sem lehettek azonban idegenek tőle, amennyiben azonos azzal a Közi nevű cigánnyal, akinek, mint orgazdának egy Sándor Mária nevű csavargó asszony 1778-ban el akart adni egy lopott gubát.

14 Vadászi István leváltása után ő lett a miskolci cigányok vajdája, egészen addig, amíg a központi rendelkezés el nem törölte ezt a címet. 1768-ban 56 éves volt, felesége, Csendé Borbála pedig 40 éves. Az ekkor összeírt egy fiuk (17 éves) és öt lányuk (14, 9, 8, 7 és 2 évesek) közül 1776-ban már csak kettő lakott velük: a 13 éves Mária és a 9 éves Zsuzsanna, akiket paraszti módon neveltek. Moiska Ferenc, aki a kovács és a muzsikus mesterséget egyaránt gyakorolta, 1757ben másfél forint, 1758-ban és 1759-ben 2-2 forint adót fizetett. 1760 körül meghalt: özvegye, aki a Mészár és a Fábián utcák végén lakott, 1765-ben egyedül nevelte két gyerekét. Rövidesen azonban ő is meghalhatott, mivel az egyik gyereket, a 12 esztendős Györgyöt 1768-ban már Ivók István tartotta el. A név ezután nem fordul elő többet a forrásainkban. Oláh Mihály muzsikus cigány neve két alkalommal fordul elő az összeírásokban: 1767-ben és 1768-ban. Nagyon valószínű, hogy annak a Vadászi Istvánnak a fia - vagy közeli rokona - volt, akit egy ízben Oláh Pestának is neveznek: 1768-ban ugyanis családjával együtt nála lakott. Ekkor 21 éves volt, felesége, Budai Anna 18, egy lányuk pedig 1 esztendős. Mivel később nem bukkan fel a neve, feltételezhetjük, hogy elköltözött a városból. Orgon András muzsikus cigány, saját házában lakó zsellér csak az 1776-os összeírásban szerepel: ekkor feleségével, Rigás Annával együtt négy gyereket neveltek (az 5 éves Györgyöt és az 1 éves Andrást, valamint a 10 éves Ilonát és a 3 éves Klárát), s úgy öltözködtek és éltek, mint a parasztok. Orgovarius György (ha ugyan helyesen olvassuk ezt a nevet és nem a fentebbi Orgon név torzulása a forrásunkban) felesége Maczkó Ágnes volt 1776-ban, akivel paraszti módon nevelte egyetlen gyereküket, a 3 éves Györgyöt. Ő maga kovácsmesterséget gyakorló, saját házában lakó zsellér volt. Ökrös András nevét csak az 1767. évben kelt összeírás tartalmazza, amely elmondja róla, hogy Sajószentpéterről való jövevény, van két ökre és a kovácsmesterséget gyakorolja. Nyilván még ugyanabban az esztendőben tovább is költözött a városból. Pókos Ferenc is csak egy összeírásban szerepel: az 1767. éviben, ahol azt olvashatjuk róla, hogy Szirmára költözött. Puki István felesége 1776-ban Oláh Éva. Három gyerekük volt ekkor: a 7 éves Sándor, a 4 éves György és az 1 éves József; magyar módon nevelték őket. Muzsikus 14. Sp. XV. 19. 210