A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

FARAGÓ Tamás: Városi halandóság Magyarországon a 18–20. században

A magyarországi városok közegészségügyi ellátottsága a 18. század végén 12. táblázat Nyers Népesség (1785) Kórházak Gyógyszertárak Orvosok Seborvosok halálozási arányszám száma (ezrelék) Buda 23 919 4 14 20 felett 10 felett Pest 20 704 a) 3 14 45-48 b) Debrecen 30 064 2 (1?) 10 felett 36-39 b) Szeged 20 947 2 1 (1?) 10-12 36 Sopron 12 176 c) 1 3 1 6 37 Miskolc 8 500b)d) 1 2 3 2 35 Vác 9 586 1 1 1 37 Békéscsaba 9 680 1 41 Pozsony 26 463 4 6 min. 4 többe) 38 a) 1802-ben népességét már 30-32 ezer főre becsülik b) becslés c) 1788 d) csak a város lakosságának többségét jelentő reformátusok száma e) 1582-től már seborvos céh létezik Források: Duka Zólyomi 1977., Englendamé 1930., Gortvay 1953., /sTovötól981., Kováts 1985., Kováts 1991., Magyary-Kossá IV. kötet, 1940., Marjalaki 1930., Schwartner 1808. I. kötet, Vámossy 1901., Vass 1983. vételében mutatkozott meg. Terjedelmes bizonyítás helyett legyen szabad erre vonatkozóan egyetlen adatot felhoznunk: a statisztikai kimutatások szerint a századfordulón már gyakorlatilag minden városi beteg halála előtt orvosi kezelésben részesült, míg a falvakban ez az arány épp, hogy eléri az 50 százalékot, az elmaradottabb területeken - Erdélyben és Horvátországban - pedig csak 20-30 százalék körüli (Magyar Statisztikai Évkönyv 1909.). Úgy véljük, valahol itt lehet a nyitja annak, hogy a 19. század végén még rosszabb halandóságú magyarországi városok az első világháború után maguk mögé utasítják a vidéket a továbbélési valószínűség tekintetében. Bár Magyarország népesedése egyre pontosabban és időben egyre jobban megegyezően követi a Nyugat-Európában is látható népesedési folyamatokat - mint említettük, ez az úgynevezett „demográfiai átmenet" időszaka -, a halandóság és a termékenység kiinduló értékei viszonylag magasak, amit a gyors változások sem tudnak teljesen áthidalni. A századfordulón a magyarországi halandóság mértéke még inkább az európai mezőny vége felé helyezkedik el. Az első világháború előtt a nyers halandósági arányszám 24 ezrelék, a fertőző betegségekben elhalálozottak aránya 30 százalék körüli, a csecsemőhalandóság pedig 200 ezrelék közelében van (Magyar Statisztikai Évkönyv 1908-1912.). Budapest kivételével a századfordulón a városok halandósága is az 197