A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1988-1990

nagy mennyiségű hamu alkotott vastag réteget. K-i oldalán egy gödör érintette a házat, anyaga a felső rétegekben őskori volt. A szabályos kerek foltként jelentkező gödörből a bontás végére egyenetlen falú és oldalú, alámélyített gödör lett. Ott, ahol érintkezett a házzal, elmosódottá vált. Itt lehetett a bejárat? Feltártunk egy második házrészletet is. 2. ház: Félig földbe mélyített, téglalap alakú folt, melyben összefüggő, tapasztott réteg mutatkozott. Anyaga Árpád-kori: cserépbogrács és kihajló, profilált peremű, sűrű vízszintes vonalakkal díszített szürke fazék töredéke került elő belőle. Előkerült a császárkori temető 11. számú sírja. D-É tájolású, hátán nyújtott helyzetben fekvő, rossz megtartású váz. Melléklete egy kis, sárgás színű „szarmata" edény, a lábfejek előtt, a koponya mellett egy vaskés, pattinték és egy megmunkált állatcsont darab. A bal kulcscsont táján egy aláhajtott lábú vasfibula volt. A 17. számú gödörben tártuk fel a 12. számú sírt. Erősen zsugorított helyzetben, kb. 30 cm vastag paticsréteg fölött feküdt a melléklet nélküli váz. Alatta a gödör menetelesen mélyült, legnagyobb mélysége 165 cm. Hatalmas mennyiségű AVK anyag került elő belőle. Lovász Emese Ónod-Rákóczi Tsz kavicsbányája 1989. március 24-én Polgári János bányamester egy éremleletet hozott a Herman Ottó Múzeumba. Elmondása szerint a leletet előző napon találták az ónodi II. Rákóczi Ferenc Tsz 1. számú kavicsbányájában. Azonnal a helyszínre siettünk, ahol megállapítottuk, hogy a lelőhely a 37. műút mentén, az elpusztult Muhi mezőváros közelében, attól mintegy 300 méterre É-ra van. A markoló itt a korábban felhalmozott földet mozgatta meg, ennek során bukkantak az első pénzekre. Feltehető tehát, hogy az éremlelet már egy korábbi földmunka során került elő eredeti rejtekhelyéről. A mintegy 2500 db pénzt eléggé szétszóródva találtuk meg. A helyszíni szemle során további hat pénzt sikerült gyűjtenünk. 1989. március 30-án a Magyar Nemzeti Múzeum fémkereső műszerével a helyszínt, amelyet kérésünkre eddig érintetlenül hagytak, újra átvizsgáltuk, és további tíz pénzt gyűjtöttünk össze. Más lelet azonban nem került elő. Az éremlelet XV-XVI. századi dénárokból és obulusokból áll, elrejtésének valószínű időpontja 1528-29. Érdekessége, hogy a Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, János és Ferdinánd dénárokon kívül néhány cseh weispfenniget, obulusokat, valamint két török akcsét is tartalmaz. Révész László-L. Wolf Mária Ónod-Vár Az 1985 óta folyó ásatások keretében ez évben a várbelső DK-i negyedének a feltárására került sor. Megtaláltuk a palotaszárny D-i részének részben alápincézett maradványait, a feltehetően az 1688-as tűzvész során bezuhant reneszánsz faragványokkal. A XVI. századi épület részben XIV. századi alapok (Czudar Péter-féle várkastély) felhasználásával épült. Néhány bizonytalan falmaradvány a vár előtt itt állott templomhoz tartozhatott, ezt erősítik meg az alá nem pincézett helyiségekben talált templom körüli temető sírjai is. Ezekből mellékletként 1 db S végű haj karika került elő. Révész László Szendrő, Kálvária-domb A többhektárnyi kiterjedésű alsó paleolit szórványlelőhely 1987-ben megkezdett rétegtisztító ásatását 1989.10. 25-28. között folytattuk. A felszínt borító paleotalajban szántásmélység alatt sikerült kultúrrétegeket találnunk. Miután a Bódva és a Sajó völgyében mindmáig több, mint tíz lelőhelyen mutattuk ki ezt az új leletegyüttest köztük geosztratigráfiailag jól értékelhető rétegsorokban is - a jövőben szükségessé 659