A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1988-1990

válik egy újabb magyarországi alsó paleolit kultúra elkülönítése. Ez a kvarcit-, kovaés andezitkavicsot feldolgozó alsó páleolitikum mind technológiailag, mind tipológiailag különbözik a vértesszőlősi őstelepen megismerttől. Valószínűsíthető kora 250-400 ezer év. Ringer Árpád Szentsimon-Kenderföldek 1989. március 28-án telefonon bejelentést kaptunk Füle Ábel szentsimoni lakostól, hogy Szentsimon Kenderföldek nevű határrészében lévő homokbányában kemencét találtak. A területen 1989-ben Lovász Emese és Koós Judit végzett rövid leletmentő-hitelesítő ásatást. Azonnal a helyszínre siettünk, ahol az ovális alakú kemencét már teljesen körbebontva találtuk. A kemence környékén megfigyelt, erősen bolygatott fekete föld alapján azonban feltehető, hogy egy házhoz tartozott. Lerajzolása és lefényképezése után szétbontottuk a kemencét, sütőfelülete ovális, kb. 4 cm vastagon átégett tapasztás volt. Alatta kövekkel és cseréptöredékekkel kirakott felületet találtunk. A tapasztás alól előkerült cseréptöredékek fésűsen bekarcolt hullám- és egyenes vonallal díszített IX-X. századi edénytöredékek voltak, így feltehető, hogy a kemencét ebben az időben használták. A most előkerült kemence a tavalyi ásatási területtől mintegy 100 méterre ÉK-re helyezkedik el. Erre terjeszkedik, tovább a homokbánya. A helyszíni szemle során szkíta, kelta és császárkori leleteket is gyűjtöttünk. A leletbejelentő elmondta, hogy a mostani kemence közelében több gödröt, kemencét semmisített meg a bányaművelés, ezek pontos korát és helyét azonban már nem tudtuk megállapítani. S. Koós Judit-Lovász Emese-Révész László-L. Wolf Mária Tiszaladány-Nagyhomokos Rövid leletmentést végeztünk az 1987-88-ban feltárt vandál(?) telep helyén. A homokbánya időközben már a domb szélén lévő erdőig haladt, itt fedeztünk fel a partfalban egy kemencét. Beszakadt tetejének tapasztásdarabjai közül másodlagosan égetten egy nagyméretű, korongolt, szürke edény töredékeit bontottuk ki. Ugyancsak a leszakadt partfalban mutatkozott két, lefelé szélesedő, egyenes fenekű gödör metszete. Ezekből őskori töredékek mellett sötétszürke, grafitos fazék darabjai, korongolt, fekete edény töredékei származnak. Lovász Emese Zalkod-Szegfarka A községtől DNy-ra a múlt század óta ismert honfoglalás kori lelőhely területén bronzkori urna töredékeit gyűjtöttük. A helybéli lakosok elbeszélése szerint a Tisza áradásai még néhány évtizeddel ezelőtt is mostak ki feltehetőleg honfoglalás kori leleteket a domboldalból. A lelőhely bozóttal benőtt, elvadult D-i részén található a hajdani zsidó temető, az É-in pedig, közvetlenül az utolsó házak mellett, a község egykori temetője. Mivel a sírj elek az újabb kori temetőkből már eltűntek, a honfoglalás kori temető hitelesítő ásatása jelenleg nem végezhető el. Révész László-L. Wolf Mária Zemplénagárd-Darvas-dűlő I. 1989. X. 19-én terepbejárást végeztünk a területen, mely a Dámóc felé vezető út jobb oldalán helyezkedik el. Az alacsony dombkaréjon, amely egy még ma is vizenyős mélyedést fog közre, kb. 100x100 méteres területen kora Árpád-kori lelőhelyet találtunk. 660