A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KOMÁROMY Sándor: A 18. századi sárospataki kéziratos versgyűjtemények II. (Népdalszerű és népoktató szövegek)

Rendkívül érdekes a páros rímű tizenkettesekben írt verses „ismeretterjesztő" szöveg, amely „Az Égi Háborúnak némely természeti tulajdonságairól" értekezik: Nem szükség hogy rettegj mikor az ég dörög Mert korántsem az Úr haragja mennydörög Sőt ha józanabban elméd fel emeled Ekkor a Teremtő nagy jó közöl veled.

33 Strófákon keresztül magyarázza-értelmezi a villámlást, „gyantás tűz"-nek nevezi. Körülírja a ménkő, mennydörgés, villámlás jelenségeket. Megemlékezik Franklin Benjáminról, aki feltalálta a „menkő fogókat". Hosszasan részletezi a villámhárító funkcióját. Javasolja, hogy a szegény ember fát ültessen, részletezi a villámhárító ma is érvényes elvét. Prózában így folytatja:. . . Ami a Szegény embert nézi, ha az ő háza magas dombon van, úgy is meg oltalmazhattya a ménkőtől, ha valamely fát ültet közel hozzá, amely sokkal magasabbra nevekedjen idővel a háznál, mert az Hlyen fáknak majd annyi haszna van, mint magának a ménkő fogónak . . .

M A mezőgazdasággal, állattartással és gazdálkodással kapcsolatban néhány jellemző szöveget választottunk ki. Nyilvánvaló, legtöbbjük közvetlen hiteles tapasztalaton alapul vagy, mint utaltunk rá, a peregrinációval függ össze, s így a korabeli diák kötetszerző fontosnak tartotta a tanács lejegyzését, minden bizonnyal azért, hogy később ezeket hasznosíthassa. A gazdálkodási tapasztalatok generációs hagyományozódásának sajátos megnyilvánulásait olvashatjuk e feljegyzésekben: Mellyik légyen szebb és jobb üzü hús: A háznál tartott állatoknak szép fejér húsok vagyon és jobb üzüek. Mint Angliában ha a tehén vagy ju meg ellik mingyárt a fiát el adgyák, vannak ollyan emberek a kik azt meg veszik fel tartyák és jó pénzen el adgyák, annak osztán szép fejér húsa vagyon és az rend szerént drágább mint ha nem háznál tartott, hanem az Annya alatt nevekedett volna, mert kedvesebb izü. A borjúnak az Annyát mind Angliában, Német Országban, Belgiumban és Helvétiában csak fia nélkül fejik: a juhokat pedig nem fejik, hanem csak gyapja hasznát veszik, amelyis az Angliai juhoknak igen szép puha. A tehenekk és juhoknak fiát le mettzik mind.

35 IRODALOM • Arany J., 1968. Összes művei. XI. kötet. Prózai művek 2. 1860-1882. Sajtó alá rendezte: Németh G. Béla Bán I.-Julow V., 1964. Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. Budapest BartaJ., 1956. A kritikai realizmus kérdései a XIX. század magyar irodalmában. In: A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Budapest Bartók B., 1948. Válogatott zenei írásai. Budapest Horváth /., 1927. A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest 33. TRENS Kt. 854. 418. 34. TRENS Kt. 854. 420. 35. TRENS Kt. 403. 10. 547