A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon II. (Szokásvizsgálat)

2.1.3. A csók babonája ősi, bonyolult és sokrétűen gazdag képzetek hordozója.

26 Jelen esetben a csókot, mint a lélekcsere egyik formáját értelmezve kell elfogadnunk. Az élő, ha halottat csókol meg, tulk. lelkét adja zálogba neki, s ezért várható hamaros halála, míg a „túlvilágitól" kapott csók segítségként, biztatásképp, erő átadásának jeleként értelmezendő. 2.1.4. Az, hogy Pányokon az álomfejtés kimondottan a nők feladata, feltehetőleg ugyancsak ősi, a nemeket bizonyos transzcendens princípiumok alapján megkülönböztető gondolkodás eredménye - éppen úgy, mint az a tény, hogy a halott körüli munkák kimondottan a női munkák körébe tartoznak.

27 2.1.5. A kutya jellegzetes viselkedését szerte a magyar nyelvterületen számon tartják, s értelmezik.

28 Az ember eme legrégibb háziállatának viselkedésébe számtalan alkalommal vetíthette ki saját lélekállapotát. így kodifikálódhatott a kutya különös magatartása. E tényt még csak segíthette az a megfontolás, hogy a kutya számos esetben tulk. az ember érzékszerveinek meghosszabbításaként, kiterjesztéseként szolgált (pl. vadászat). Az analogikus-szimbolikus gondolkodás szintjén a kutyának ezen érzékszervi előnyeit a fiktív „túlvilágra", az ott végbemenő események érzékelésére is önkényesen ráérthették. 2.1.6. A baglyot külseje, s éjszakai életmódja tehette a magyar - s számos más nép „halálmadarává".

29 2.1.7. A tárgyak haláljelző funkciója is a belső lélekállapot kivetülésével magyarázható. A haldokló, nagybeteg körül tevékenykedők feszült lelkiállapota, érzékelésbeli félreértések szolgálhattak e hiedelmek alapjául. A tükör elrepedése, s a bútor „csörgése" ismeretes a magyar nép más csoportjainál is, sőt egészen különböző tárgyakban manifesztálódó előjelek ismeretesek.

30 A pányoki adatokból az állapítható meg, hogy a tárgyi előjelek itt inkább individuálisan értelmezettek, mint kollektíván. Nem kodifikálódott még - vagy már az egykori rendszer széthullott - az effajta előjel rendszer. 2.2. A haldoklással kapcsolatos szokások A hosszan haldokló szenvedéseinek megkönnyebbítésére közismert szokás a magyar nyelvterületen a halott ágyának megfordítása, illetve a halott földre fektetése.

31 A földre fektetés szokását a pányokiak nem tudják megindokolni. - Nagyon homályos fogalmazásukból azonban arra merek következtetni, hogy a föld életadó erejének tisztító hatásával akarják a beteg utolsó perceit nyugodttá tenni. -Az efféle gondolkodás a földművelő kultúrákra jellemző. 2.3. A halál beálltával kapcsolatos szokások A tükör letakarását Pányokon az általánosan ismert módon magyarázzák: „hogy a lélek meg ne lássa magát benne, mert az itt tarti".

32 Ez a vélekedés az animizmus képzeteit tartalmazza, éppen úgy, mint az ablak szigorú zárva tartásának szokása. Ez 26. Solymossy S., i. m. 315-316. 27. SzendreyÁ., 1938. 281-282.; Kodály Z., i. m. 38 28. K. Kovács L., i. m. 15-16. 29. Uő. i. m. 16-20.; Herman O., 1908. 131. 30. K. Kovács L., i. m. 28-30, 36-41. 31. Uő. i. m. 32-33.; Róheim G., i. m. 158-161. 32. Uő. i. m. 162-163. 503