A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon II. (Szokásvizsgálat)

2.3. Rituális és praktikus szokáscselekedetek A magyar nép hiedelmeiben test és lélek együttesének tekinti az élő embert. A lélek a test virtuális mozgatója, a testet irányító életerő, amely a halál pillanatában magára hagyva a testet, a tehetetlen formát - eltávozik abból.

10 A halotti szokások cselekedeteiből is következtethetünk minderre, hiszen e szokássorban megközelítőleg elkülöníthetők a kimondottan a holttetemre irányuló - általában védekező jellegű cselekedetek, s a halál pillanatában elszabaduló, de egy ideig az élők körül maradó lélek felé mutató - kimondottan védekező - cselekedetek. Az utóbbi csoporthoz tartozó akciók a falu hagyományait nem ismerő számára értelmetlennek, céltalannak tűnnek fel (tükörletakarás, székek felborogatása a holttest koporsóba tétele után, a koporsó küszöbre helyezése elindulás előtt stb.), míg a holttesttel kapcsolatos szokások túlnyomó része természetesnek, s ésszerűnek látszik (három napnál tovább nem tartják a házban a holttestet, a lemosó vizet félreeső helyen öntik el stb.). A halotti szokásokban egymásba szövődtek tehát egyrészt bizonyos rituális-irracionális cselekvések - ezek a halál utáni lét mítoszával kapcsolatosak -, valamint más, kimondottan ésszerű, gyakorlati tevékenységek - melyek többnyire a holttest kultuszához kötődnek. 2.4. Jelek a halotti szokássorban Szemiotikai szempontból az emberi élet nagy ünnepei közül a halotti szokások nyújtják a leggazdagabb és legkülönösebb anyagot. Vannak jelek, amelyek a halotti ünnepet az emberi élet egyéb ünnepeitől különítik el félreérthetetlenül, vannak olyanok, melyek a szokás gyakorlásában résztvevők tevékenységét hangolják össze, mások az élők és a túlvilág között teremtenek fiktív kommunikatív viszonyt. E szignumok alkotják egyrészt a rituális, másrészt az organizációs kódokat. Már a haláleset előtt - attól függetlenül is - megtörténik bizonyos fiktív üzenetek önkényes dekódolása (pl. előjelek). A halotti szokások folyamán e fiktív partnerrel fenntartott kommunikációs kapcsolat mind jellegzetesebbé válik, s a legkülönbözőbb jelcsatornák széles skáláján bonyolódik le (pl. álom, félelem okozta vízió, hallucináció stb.). 3. A halotti szokások formája A közösség bármely hagyományos megnyilatkozása - legyen az a legösszetettebb tartalmú is - jellegzetes megjelenési formát alakított ki magának. A halotti szokásokat a primitív dramatikus forma jellemzi, melyben az élő közösség a halállal kapcsolatos hagyományaikat együttes „játék" keretében megelevenítik, „előadják". A halotti szokássor esztétikai értékei éppen e drámai forma segítségével fejeződnek ki. A leginkább érzékelhető ez a halotti ünnep atmoszférájának kialakításában, melyben megfigyelhető a viselkedés, a résztvevő emberi csoportok minél harmonikusabb „összjátékának", a felhasznált tárgyi kellékek megformálásának ösztönös és jellegzetes szépségigénnyel való megvalósítása. A halotti szokássor esztétikai átformáltságát erősíti zártsága, az emberi ünnepek egyéb alkalmaihoz (főként az esküvő, lakodalom szokásaihoz) képest markánsabban megnyilatkozó átfogó fegyelme. 4. A halotti szokássor résztvevői Mi a szokás? Standardizált magatartási, viselkedési mód, melyet a hagyomány tart fenn, s melynek betartását az egzisztenciálisan egymásra utalt egyének közössége tagjaitól elvárja. A halotti szokások gyakorlóival szemben még szigorúbban jut kifejezésre 10. K. Kovács L., i. m. 35-36.; Róheim G., i. m. 156-166. 499