A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÜGEDI Márta: A gyermekmunka a matyóságnál

munkaerőnek tekinti a család. Nemcsak a családon belüli munkamegosztásban számítanak rá, de rendszeres gazdasági hasznot hajtó, sőt pénzkereső munkát is végez. Meg is szólják, aki a munka helyett a játék felé kacsingat. A legtöbben azonban ebben a korban már úgy beleszoktak a munkába, hogy nem kellett őket kötelességükre figyelmeztetni.

26 A suhanc fiú már „kikívánkozott" az ólba, apjához és a férfiakhoz. Ezután ott volt a hálóhelye is, a tüzelőben. Az ól kényelmes „tanyája" volt a matyó férfiaknak. Öregebb emberek, legények összegyűltek esténként a tüzelős ólba „tanyázni".

27 A tüzelést és a beszélgetést az öregebbek irányították, a termésről, a jószágokról, az időjárásról, a politikáról egyaránt szó esett ilyenkor. A suhancok és legények tanyázása a tüzelős ólban a férfiakhoz való tartozás és az elkülönülés megnyilvánulása volt. A fiatalok hallgathatták a felnőttek beszélgetését, így ismereteket, tapasztalatokat szereztek, tanulhatták, elleshették a férfiak viselkedését, szokásait. A fiú apja mellett tanulta a férfiak munkáját az állatgondozásban és a mezei munkákban is. E korban már sok munkát önállóan végez, néhány nehezebbet pedig most kezd megtanulni. Meg kell tanulnia a kaszálást, és bírnia kell majd a teli zsákot is, hiszen hagyományosan ez volt a legények értékmérője, a felnőtté válás próbája.

28 A suhancok - bár sokszor teljes értékű munkát végeztettek velük - a summásságnál csak félrészesnek, félkezesnek számítottak, vagyis az asszonyokkal egyenlő bérért dolgozhattak.

29 Az iskolahagyott lány anyja mellett jelentett állandó munkaerőt.

30 A kisebb testvérek ellátása, a takarítás szinte teljesen az ő feladata volt, s anyja mellett tanulta a nehezebb női munkákat, a tésztagyúrást, dagasztást, kenyérsütést is. A kenyérsütés fáradságos munkáiból először a dagasztást, továbbá a kemence megfelelő befűtését kellett megtanulnia. Anyja irányításával egyre tevékenyebben és egyre önállóbban végezte ezt a nehéz és fontos munkát. Az első önálló, jól sikerült kenyérsütésért meg is dicsérte a család. A mosásnál is elkelt a segítség, yizet kellett hordani, sokan az artézi kútra hordták öblíteni a ruhát, oda is cipekedni kellett. A serdülő lány a mezei munkákból és egyéb gazdasági munkákból is szükség szerint egyre inkább kivette a részét. A kapásnövények ápolása sok munkáskezet kívánt, s a gabonafélék betakarításához is szükség volt női munkára. Minden szabad idejükben és esténként pedig anyjuk mellett varrtak a lányok.

31 A felnőtt korba lépő „eladó lányok" és legények már elsajátították a felnőttektől elvárható ismereteket, teljes értékű munkaerővé váltak a családban, illetve a faluközösségben, önálló - megfelelő minőségű és intenzitású - munkavégzéssel kell helytállniuk.

32 Az e korcsoportra jellemző sokféle társas munka és szórakozási lehetőség egyben alkalom az egyéni értékek számbavételére is, az ügyes, szorgalmas, gyors kezű fiatalnak jó híre, nagyobb értéke lesz. Az eladó sorba jutott lánynak nagy gondot kellett fordítania a ház tisztán tartására, csinosítására, hiszen az udvarló legény csapatok járásával a ház nyitottabb lett, jobban szem előtt volt. „Régen olyan volt a lányos ház, mint a bazár" -vallják a mai legidőseb26. Vö. Kresz M., 1949. 11. 27. Vö. Herkely K., 1936. 213. 28. A legényavatás és próba kérdéséhez vö. Szendrey Á., 1952. 360. Herkely K., 1939. és Németh /., 1966. 241-265. 29. Vö. Herkely K., 1936. 213. 30. A lányok családi munkaszervezetbeli helyéhez vö. Tátrai Zs., 1981. 76. 31. Vö. FügediM., 1981. 69-74. 32. Vö. Németh L, 1966. 241-265., Tárkány Szűcs E., 1981. 169., Tátrai Zs., 1981. 76. 491