A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÜGEDI Márta: A gyermekmunka a matyóságnál

A GYERMEKMUNKA A MATYÓSÁGNÁL FÜGEDI MÁRTA A paraszti társadalomban a gyermekek életének, a parasztélet rendjébe való belenevelődésnek, a hagyományos közösségbe való beilleszkedés normákhoz kötött folyamatának szerves része a munka.

1 A paraszti életben a mindennapokba észrevétlenül beépülve összefonódott a nevelés, tanítás a munkával, a szórakozással, játékkal. A paraszti munkaszervezet a nevelés és a munkavégzés folyamatát tehát nem különítette el. A gyermek, az ifjú a termelőmunka gyakorlata közben sajátította el a munka fogásait, hagyományait, mégpedig korának megfelelő szinten és jelleggel - állapítja meg Szabó László a paraszti munkaszervezet elemzésekor.

2 A gyerekeknek a családi munkaszervezeten belül elég pontosan körülírható, hagyományos feladatkörük volt. A kötelességek hagyományos rendszere minden gyermeket érintett, s nem egyénenként, hanem kortársaikkal együtt találkoztak a feladataikkal. „A korcsoport együtt vette az akadályokat, a szülői feladatmegjelölés nem vonta maga után a gyereknek a csoportból való kivonulását, így a feladatok jelentkezése a korcsoport természetes tevékenységeként tudatosult" - írja Németh Imre.

3 A gyermekek élete a munkára nevelés szempontjából különösen tanulságos egy olyan zárt, hagyományőrző közösségben, mint a dél-borsodi matyóság.

4 A matyókat nagyon szorgalmas, dolgos, nagy munkabírású népnek tartotta a közvélemény. A múlt század végén, a Néprajzi Társaság millenniumi ünnepi ülésén, a Néprajzi Falu ismertetése során így szóltak róluk: „. . . Nagyon conservativek viseletükben és szokásaikban, felettébb munkások és vallásosak . . ."

5 A szorgalmas, munkabíró matyóság az idegenben vállalt summásmunka révén is növelte jó hírét, tekintélyét, már a múlt század végétől. A summásság jelensége Mezőkövesden néhány év alatt tömegessé vált, a matyók a legkeresettebb, legjobban becsült csoportjai lettek ennek a nehéz, kemény munkavállalási formának. „Kiválóan jól fejlett, erőteljes munkásnép"-nek emlegeti Mezőkövesdet és környékét a korabeli sajtó.

6 A Puszták népében Illyés Gyula is dicséri az Alföldön megismert matyó summásokat: „A kövesdiek mind jó munkások voltak, szorgalmasak, ügyesek és igénytelenek. De nemcsak tisztaság és munka tekintetében múlták felül a pusztaiakat . . ."

7 1. A gyermekélethez, a belenevelődés vizsgálatához alapvető munkák Kresz M., 1949., Gönczi F, 1937., Gazda K., 1980. 2. Szabó L., 1967. 229. 3. Németh J., 1966.248. 4. A matyó gyermekélet néprajzi vizsgálatához vö. Istvánffy Gy., 1896., Fludorovics Zs., 1913. 219-248., Györffy L, 1929. 75-81., Herkely K., 1938. 223-225., FügediM., 1989. 5. Idézi Fél E.-Hofer T., 1979. 3. 6. Sárközi Z., 1959.29. 7. Illyés Gy., 1948. 246. 483