A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

RÉVÉSZ László: Készenléti íjtartó tegezek a magyar honfoglalás kori sírokban

IV. A készenléti íj tartók keleti párhuzamai Eddigi rekonstrukciós kísérleteink megalapozottságát csakis azzal bizonyíthatjuk be, ha sikerül korabeli ábrázolásokon is kimutatni a készenléti íj tegezek létét. Kutatóink előtt már régóta ismeretesek a chotschó-i freskók, a nyíltartó tegezek rekonstruálását már Zichy I. is részben ezek alapján végezte el.

32 Senki nem figyelt fel azonban arra, hogy ugyanott, a harcos derekának bal oldala mellől felajzott íj nyúlik ki, melynek végén az a kezét nyugtatja (12. kép). Ilyen kéztartással csakis tegezben nyugvó fegyvert lehet tartani. Maga az íjtegez a képen nem látszik (a VIII-IX. századi ábrázoláson a harcos jobb oldalával fordul felénk), az azonban megállapítható, hogy az íjnak legfeljebb a felét takarhatta.

33 A következő, ugyancsak Chotschóból származó ábrázolás már valamivel többet mutat a tárgyalt fegyverből. A harcos bal oldalán lógó íjtegez a felajzott fegyvert felső karjának indításáig magába rejti (13. kép).

34 Sajnos az íjtartó formájáról közelebbit nem tudhatunk meg, mert a miniatűr a sérült, az ábrázolás többi része hiányzik. Turf ónból származik az a freskó, mely a készenléti íj tegezt teljes egészében bemutatja (14. kép). A lovas derekának bal oldalán csüng, szájnyílása hátrafelé néz. Bal oldala egyenes vonalú, jobb oldala kiöblösödik, az íj formáját követi. Középső harmadában-csakúgy, mint a honfoglalás kori darabokon - korong alakú minta látható.

35 A VIII-X. századi ábrázolások egyértelműen alátámasztják tehát feltevésünket, mely szerint a honfoglalás korban, s azt megelőzően is ismerték az eurázsiai steppék harcosai a készenléti íj tegezeket. A freskókon túl ilyet mintáztak meg az egyik Vj atka-vidéken talált ezüsttálon is.

36 16. kép. 8. századi íjtegez Moscsevaja Balkáról (Bálint Cs. nyomán) 32. Zichy I., 1917. 152-165. 33. A. von Le Coq, 1925. 66., fig. 94. 34. Uo. fig. 63. 35. Uo. fig. 70. 36. László Gy., 1943. VI. t. 2. 45