A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

VIDA Gabriella: A gönci fazekasság

29. kép. Metszett butykoskorsó. RM: 59.13.38. 30. kép. Butykoskorsó 1897-ből. RM: 55.9.1. Felv.: Váradi L. Felv.: V'aradi L. Összefoglalás Kevés hasonló település rendelkezik olyan bőséges iratanyaggal, korabeli statisztikák alapján részletesen feldolgozott gazdaság- és településtörténettel, mint Gönc. Ezért állapíthatjuk meg biztonsággal, hogy a fazekasság jelentős foglalkozássá válása a XIX. század közepétől, a parasztkerámia virágzásának korszakában teljesedett ki. Jóllehet a mesterséghez szükséges alapanyag jó minőségben, kellő mennyiségben és tisztaságban állt rendelkezésre, korábban nem alakult ki számottevő kerámiaipar. A fazekasság céhet nem alkotott, s arra sincs adatunk, hogy a közeli Kassa fazekas céhének gönci mesterek tagjai lettek volna. A kassai céh teljes történeti feldolgozása természetesen tárhat fel idevonatkozó adatot. A XIX. század közepén a környező nagyvárosok (Kassa, Miskolc) fazekas céheinek megkötései, a céhek hatalma általában jelentősen csökkent, ugyanakkor a parasztság cserépedények iránti kereslete számottevően megnövekedett. Ez a hiány hozta létre és tartotta életben a XIX. század közepétől mintegy száz éven át a gönci fazekastermékek piacát, amely a Hernád-völgyön délre Miskolcig, a Hegyalján le Tokajig, észak felé Kassáig, keleten Sárospatakig a paraszti gazdálkodás felbomlásának idejéig magához mért versenytárs nélkül jelent meg. • A településen belül a mesterséget ezen a szívóhatáson kívül a gönci parasztlakosságnak a kapitalizálódásbóli kiszorulása, a földaprózódás miatti elszegényedése hozta létre. A fazekasság a magát és a családját a földjéből eltartani nem tudó szegény réteg téli, jövedelemkiegészítő tevékenységeként alakult ki. A mezőgazdasági munkát kiegészítette, és nem kiszorította a mesterség gyakorlása, a gönci csuprosok parasztfazekasok voltak. Az Ipartársulat más mesterség céhes hagyományaiból táplálkozó társadalmi szokásai révén azonban az iparosság társadalmi életébe is bekapcsolódhattak. 458 •