A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
FÜVESSY Anikó: A mezőcsáti fazekasság történetére vonatkozó újabb adatok
legényt (Horváth Sándor, Kovács Bálint II.) foglaltoztató fazekas, Horváth József nem az ő fia volt. 52 Leszármazottai között nem volt fazekas. Az ifjabb Rajczy Mihály 1817. március 29-én született Rajczy Mihály és Nemes Borbála házasságából. 53 1838. március 9-én kötött házasságot nemes S. (Soltész) Nagy Dániel lányával, Évával. 54 A házasságukból születő fiúgyermekek (György I., Mihály, György II.) a felnőtt kort nem élték meg. Közéjük tartozott a Domanovszky-monográfiában Rajczy Mihály „fiatalabb" és 1858-ban elhunyt személy, akinek rokonsági kapcsolatát - születési adata hiányában - nem tudta tisztázni. A halotti anyakönyvi bejegyzésből azonban kideríthető, hogy kiről van szó: „Rajczi Mihály fija Mihály 14. é.", aki 1858. július 26-án vízkárban halt meg. 55 Az elhunyt 1844. november 13-án született Rajczy Mihály és S. Nagy Éva házasságából, és mint éppen inaskorban érő fiatal, a fazekasok közé nem sorolhatjuk. 56 A Rajczy család nevét a matrikulákban két változatban találjuk meg: 1840-ig Rajtzi, majd 1844-től Rajczi alakban. A szignált kerámiákon azonban nem ezt a változatot használják. Négy kerámián a teljes nevet, egyen csak a monogramot találjuk meg. Legelőször egy miskakancsón olvashatjuk: „an nó 1844 dik évbenn készült Ralytzi Mihálj műhelyébenn". 51 Ez a darab azonban nem Rajczy Mihály munkája, felirata is csak arról tájékoztat, hogy ebben a műhelyben készült. írásképe, helyesírási sajátossága - ragos szóvégeken az „n" betű kettőzése -, a plasztikus díszítmények közül a levél alkalmazása, a rátétes virágok pettyezése, a kígyó fejének megmintázása, fehérre festése, a szemgolyók hangsúlyozott kiemelése mind-mind ifjú Nagy Mihályra jellemző. Rajczy Mihály az évszámban szereplő l-est soha nem írta így. 58 További azonosság az előkarcolt rozetták színezési sora, mely Rajczy Mihálynál mindig zöld-fehér közepű és vörös-barna szélű, míg ennél a darabnál az ifjú Nagy Mihályra jellemző barna-fehér közepet és vörös-zöld szélt találhatjuk meg. Ez a miskakancsó ifjú Nagy Mihály időleges, 1844 körüli mezőcsáti munkásságának tárgyi bizonyítéka. 1845-ben butellát, 1846-ban saját maga számára készített miskakancsót szignált a csati mester Ralytzi Mihály alakban, míg 1866-os miskakancsóján nevét már Ralyci mihálynak írta. 59 Ezek után megfontolandó, hogy a szakirodalomban, az egyházi anyakönyvekben vagy a családnál szokásos névváltozatot használjuk-e. Talán a családi névhasználat gyakoribb változatára, a Ralytzira kellene áttérni. Több mint harminc, stílusban azonosítható tárgy- miskakancsók, madaras butellák és tálak - köthetők munkásságához az 1843-1868 közti évekből. Műhelynyitását a 40-es évek első felére tehetjük. A jellegzetes, Rajczy-jegyeket felsorakoztató kerámiák 1843-tól jelennek meg az emlékanyagban, két datált, madaras tál formájában. Működésének egész időszakát nagyjából arányos megoszlásban képviselik a tárgyak, melyek alapján stílusalakulása jól tanulmányozható. 1868. július 11-én halt meg köszvényben. 1834. október 25-én a miskolci céh számadáskönyvében a Varró Jánosnál tanuló Nagy Ferenc szegődtetéséért és szabadulásáért fizetett 4 Ft-nyi összeg szerepel. Csak a legénylajstromból derül ki a fodormenta virágnevet választó legényről, hogy ő is mezőcsáti volt. 60 1816-1818 között születhetett, személyét nem lehetett pontosítani. 52. Ennek a gyermeknek apja az anyakönyv szerint Horváth József. Mcs. VA. 11/280. 53. Mcs. VA. 11/104. 54. Mcs. VA. 11/955. 55. Mcs. VA. 111/37. 56. Mcs. VA. 11/282. 57. NM 131243 leltári számú tárgya. 58. FüvessyA., 1982.68. 59. 1845-ös butella (NM 54.40.74), 1846-os miskakancsó (HOM 53.6.1.), 1866-os miskakancsó (HOM 53.4.22.). 60. HOM 76.13.4.; 79.4.1-2. 420
