A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÜVESSY Anikó: A mezőcsáti fazekasság történetére vonatkozó újabb adatok

A MEZŐCSÁTI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ ÚJABB ADATOK FÜVESSY ANIKÓ Mezőcsát a múlt században az ún. közép-tiszai stíluscsoport egyik jelentős, sőt kiemelkedő művészi szírivonalú mázaskerámiát előállító központja volt. Évszámos cserépedényei 1828-tól maradtak fenn. A korai darabok főként miskakancsók, melyeket néhány tál, bokály és butella egészít ki. A csati fazekasok legismertebb képviselője a több mint harminc, stílusban azonosítható, köztük néhány szignált munkát hátrahagyó, 1817-1868 között élt Rajczy Mihály volt. A mezőcsáti kerámia kutatásával Domanovszky György és Kresz Mária foglalkozott. Monográfiáját 1953-ban Domanovszky György írta meg.

1 Feldolgozása során a miskolci céhiratok és a mezőcsáti egyházi anyakönyvek egy részére, a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és néhány magángyűjtő tárgyi anyagára, továbbá helyszíni adatgyűjtésre (1932,1939) támaszkodott. A helyszíni gyűjtés során a fazekasok leszármazottaitól a XIX. század első felére vonatkozó adatokat már alig lehetett lejegyezni.

2 Az előbbi források alapján húsz csati fazekas neve vált ismertté, de közülük háromnak csak' a miskolci fazekascéh legénylastromában szereplő virágneve maradt fenn. Domanovszky György a húsz fazekas közül tizenháromról derítette ki, hogy Mezőcsáton dolgozott. Monográfiájának megírásáig a különböző gyűjteményekből hét, itteni fazekas névvel vagy monogrammal szignált munkája került elő, mely az egyes műhelyek vizsgálatát, a köztük lévő rokonság feltárását is lehetővé tette.

3 Későbbi, kerámiával foglalkozó munkáiban is főként ekkori kutatásainak eredményeit összegezte, illetve értékelte újra.

4 A mázazás korai, csati meghonosodásának igazolására a datálatlan edények között XIX. század előtti darabok előfordulását is feltételezte.

5 Kresz Mária két alkalommal is - jelentősebb csati anyag múzeumba kerülése kapósán- írt az itteni fazekasságról. 1959-ben, a Sze«ft>raö/-gyűjteményt megvásárolva, az annak zömét kitevő csati tárgyak révén mintegy 130 darabbal gazdagodott ennek a stíluscsoportnak anyaga. így a közel 400 darabos gyűjtemény újabb következtetések levonására nyújtott lehetőséget.

6 Emelkedett a Kovács család kerámiáinak, köztük Kovács Dániel I., továbbá Horváth Sándor munkáinak száma. Egy 1900-ban készített butellán pedig addig ismeretlen fazekasnév, Tóth János neve bukkant fel.

7 1. Domanovszky Gy., 1942.; 1953.; 1968.; 1981.; Kresz M.; 1960.; 1969. 2. Kovács Mihályra és feleségére, Horváth Sárára tudtak csak dédunokái némi anyagot felidézni {Domanovszky Gy., 1953. 22.). 3. Ifjabb Rajczy Mihály, nemes Horváth Márton, Kovács János, Horváth Sándor, Bartha György, Horváth József és K. D. (Kovács Dániel I.). 4. Domanovszky Gy., 1968.; 1981. 5. Domanovszky Gy., 1981. 182. 6. Kresz M., 1960. 161. 7. Kresz M., 1960. 164-169.; Néprajzi Múzeum 59.150.56. 413