A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

HOFFMANN Tamás: A parasztházak fűtése (Előzmények, technikai megoldások. – Európai vázlat)

15. kép. Favázas tapasztott sövényfalú házak építése Észak-Franciaországban Jacques de Guise krónikájában 1465-70 között A hazakon (noha idealizált alakzatok) nincsen kémény. Közli: Meckseper C (szerk ) Stadt ím Wandel. Stuttgart, 1985. III. 500. tartjak az ablakot (vagy annak csak egyik szárnyát), hogy friss levegőt biztosítsanak az égéshez Ez a kinyitható és csaknem mindig nyitva tartott kisablak legtovább KeletEurópa lakáskultúrájában konzerválódott. Noha már nem a tökéletlen égés káros termekeinek leghuzattal való tisztítására való, mert a központi fűtésű lakásokban erre ablakot ' ^ °

r

°

SZ VárOS

°

kban seho1 sem tud

J

ák nélkülözni a „fortocska" nevű kisDe bármennyi bajuk volt ezzel a berendezéssel, letagadhatatlan, hogy sikerült megoldaniuk a tuz füstjének elvezetését abból a helyiségből, ahol a tűz égett. Ez további prob emakat vetett fel. Ha kályhát állítottak be, a helyiségben már nem kellett főzniök itt laktak ugyan, de a házimunkát már egy másik térségbe utalták. A szokás szintén városi polgárházakban vált normává, s ebben természetesen a hideg klíma illetve a hazak fűtésének szükséglete serkentő tényező lehetett. Bergen és Drontheim, norvégiai Hanza-varosokban és Oslo polgárházaiban a XIV. században már ilyen normák szerint építkeztek, illetve laktak.

13 13. Bedal, 1970: 324. skk., Bedal, 1978: 119., Brunner, 1977: 126-33 Franz 1969 Geramh mi^Jr SS'SttF

7

? m skk

' Herkenrath

> 1968-> *** ^^ míSiMÍ 113-22., //g, 1949: 85. skk., Junge, 1938: 54-61., Lipp, 1965- 231 skk Mn«rr 107T <irh%* Pöttler, 1978: 161. skk., PöttlerA986: 187., TheisenÍ962 ' ' ?

' ^'^