A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

1982. Az iskolakörzetesítések hatása az aprófalvak népességfejlődésére. Területi Statisztika, 1-2. 104-109. Népmozgalmi adatok községenként 1828-1900. KSH, Bp. 1979. Perger Frigyesné 1979. A B.-A.-Z. megyei aprófalvakban élők népesedési helyzete és életkörülményei. Területi Statisztika, 3. 340-351. 1978. A közművelődés helyzete B.-A.-Z. megyében. Területi Statisztika, 4. 373-387. Pusztay Béla 1980. B.-A.-Z. megye aprófalvai. Állam és Igazgatás, 3. 193-202. Scheller Károly 1933. Borsod vármegye népének megoszlása 1920-1930-ig. Budapest Sikos T. Tamás-Beluszky Pál 1983. Magyarország falutípusai. Elmélet, módszer, gyakorlat 25. MTA FKI Bp. Sikos T. Tamás 1987. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossági infrastruktúrája. Miskolc Szalóky Gyula 191 A. A gazdaságilag elmaradott területek fejlesztése. Területi Statisztika, 2. 129-134. Tóth József 1988. Urbanizáció az Alföldön. Területi és települési kutatások. Bp. Vági Gábor 1981. Érvek és ellenérvek az életkörülmények területi egyenlőtlenségeiről Valér Éva 1978. Az életkörülmények szempontjából elmaradott területek sajátos fejlesztési kérdései. Településtudományi Közlemények, 27. 45-47. * Varga Zoltán 1979. Szerepkör nélkül? A kistelepülések helyzete. Műhely, 1. 84-98. Vermes E.-Földes L. 1932. Abaúj vármegye és társadalma 1931-ben. Szikszó ÜBER DIE HISTORISCHEN UND GEOGRAPHISCHEN MÖGLICHKEITEN ZUR ERSCHLIESSUNG EINES ZURÜCKSTEHENDEN GEBIETES Die 77 Siedlungen, die sich auf den drei geographischen Kleinlandschaften in Nordteil des gegenwärtigen Bezirkes Borsod-Abaúj-Zemplén angesiedelt haben (östliche Hälfte von Cserehát, im Tal des Flusses Hernád sowie die westliche Pereferie des Zemplén-Gebirges) gelten verwaltungsmässig als Stadteil von Encs. Insgesamt stellt dies alles aber einen Teil jenes zurückgebliebenen Gebietes dar, das ein Drittel der Bezirksfläche ausmacht. Die Rückständigkeit des Encser Stadtbezirkes zeigt sich sowohl in der wirtschaftlichen wie auch in der gesellschaftlichen Infrastruktursphäre: als drückende Last liegt sie nicht nur auf den dortigen Einwohnern, sondern auf der ganzen ungarischen Gesellschaft. In den hiesigen Forschungen darf sich aber diese so brennende Frage der Zeit nicht mehr darin zeigen, die Zustände dort auszumalen oder die Tatsache der Rückständigkeit und ihre Ursprünge aufzuzeigen, sondern vielmehr darin, nach einem Ausweg zu suchen. Dennoch sollten wir uns bewusst sein, in Folge welcher Faktoren dieses Gebiet in diese mehrfach nachteilige Situation gelangt ist, und welche historischen und geographischen Wurzeln für seine organische Entwicklung nachgewiesen werden können. Der Alltagsmensch, der im Heute lebende Betrachter, vor allem aber die Menschen, die hier ansässig sind, die Tag für Tag mit der Aussichtslosigkeit ihrer Lage in erbitterter Konfrontation stehen, machen für ihre elenden Lebensbedingungen fast ausschliesslich die vergangenen 40 Jahre verantwortlich, die dorfzerstörerische Politik