A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei
üteme tovább fokozódott, de most már inkább a természetes fogyás következtében. Ez utóbbi 5 év alatt több mint 500 fővel csökkentette a területen lakók számát. 105 A csereháti és zempléni falvakban folytatódott tehát a már említett ördögi kör, tovább növelve a társadalmi szféra elmaradottságát. Egyes települések, így elsősorban a legkisebb népességszámú Gagyapáti, Perecse, Pamlény, Keresztéte, Litka, Mogyoróska stb. esetében a népességcsökkenés ütemének mérséklődése sajnos már a demográfiai struktúra teljes torzulására utal. x Az 50-es és 60-as évek kimondottan faluellenes politikája után tehát a 70-es években meghirdetett területi kiegyenlítődés ellentmondásos megvalósulása sem tudta Encs város környékének lemaradását megállítani, sőt tovább erősítette. 6. A felzárkózás negyedik lehetősége. A területi-települési különbségek fokozódásának, az abból adódó esélyegyenlőtlenség elmélyülésének s közvetlenül Gyűrűfű megszűnésének nyomán a társadalmi érdeklődés homlokterébe kerültek az aprófalvak és az elmaradott területek.problémái. 106 1985-ben az Országgyűlés is foglalkozott a településfejlesztés kérdéseivel, és megfogalmazták a falvak népességmegtartó képessége növelésének követelményét. 1986-ban elkészült az „elmaradott térségek felzárkóztatási programja". Ugyanakkor létrehozták a területfejlesztési alapot. 107 Látszólag tehát minden adva van ahhoz, hogy Encs város környékének falvai is hatásukat behozva bekapcsolódjanak a városiasodási folyamatba. Az eltelt évek tapasztalatai alapján még nem sok eredményről beszélhetünk. 108 Ahhoz, hogy a mostani felzárkózási esélyeket meg tudjuk ítélni, az eddigi fejlődés tanulságait, a kudarc fő okát érdemes feltárni. Ezzel egyúttal az eddigiek szintézisét is adhatjuk. III. Összegzés Encs városkörzete a 14-16. századi virágzása után a természeti adottságokhoz sem illeszkedő, nagybirtokra és gabonatermelésre alapuló majorsági gazdálkodásnak a fejlett paraszti árutermelést biztosító szőlőtermesztés és állattenyésztés fölé kerülése, 111. a geopolitikai fekvésből adódó hátrányos helyzet miatt a 17. századból mindinkább lemaradt a fejlődésben. A majorsági gazdálkodás térhódítása egyben a hagyományos paraszti és az előző évszázadokban betelepített német telepesek iparos kultúrájának hanyatlásával is járt. A 18. század első felében megvalósuló betelepítésekkel sajnos nem sikerült magasabb kulturáltsági szintet „importálni". A birtokviszonyok, a megye iparosodó északi és a - mezőgazdálkodás számára jobb adottságokkal bíró - déli része közötti területi munkamegosztás konzerválta az egyoldalú agrár- s azon belül is a gabonatermelő gazdasági struktúrát, ami azután a társadalmi struktúra fejlődésében való lemaradásának is egyik oka lett. A szerkezetváltásra s ezzel a fejlődési pálya módosítására a történelem során elvileg két nagy lehetőség adódott. Az egyik a kiegyezést követően országos szinten beindult kapitalizálódási folyamatban, a másik az 1950-es évektől felerősödő „szocialista" fejlődésben rejlett, tehát a nagy gazdasági-társadalmi változásokhoz köthetők. A terület felértékelődése helyett azonban mindkét esetben a helyzet rosszabbodása, az ország s a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye más területeinek fejlettségi színvonalától való fokozódó lemaradása következett be. 105. B.-A.-Z. megye Népszámlálási adatok, ül. Statisztikai Évkönyve alapján 106. Az Encs vidékéről megjelenő publicisztikai írások száma is megnőtt. Ezek közül különösen Gulyás Mihály és Kiss Gyula írásai érdemelnek figyelmet. 107. Ez országos szinten közvetlenül 3 milliárd Ft-ot biztosított az elmaradott térségek felzárkóztatására, ül. az azt segítő beruházások indukálására. (Elgondolkodtató, hogy ugyanakkor a központi költségvetésből veszteséges vállalatok támogatására 20 milliárd Ft jutott. Nemes Nagy József, 1987. 108. Mészáros M., 1989. 374
