A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

lanok nagy, és a középiskolai vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők csekély száma.

76 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a 19. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszak gazdasági, társadalmi folyamatai mind a gazdasági, mind a társadalmi, mind az infrastrukturális, de még a természeti szférában is a hátrányos helyzetet erősítették. A kapitalizálódásból való kimaradás, majd a trianoni országhatár miatt a viszonylagos egyensúly felbomlása következtében a vizsgált terület a gazdasági világválságot is jobban megsínylette, és az 1940-es évekre a fejlődés fő irányaitól végképp lemaradt, elmaradottsága elmélyült. Valamelyest jobb helyzetben volt a Hernád völgye, ahol a vasútközlekedés, a jobb természeti adottságok, a villamosítás jelentette az előnyt a terület többi részével szemben. Encs és Szikszó dinamikus fejlődésüket 1920 utáni közigazgatási szerepüknek köszönhették. 5. A felzárkózás harmadik lehetősége. A párizsi békeszerződés után ismét határ menti, hagyományos központjaitól elszakított, alapvetően agrárgazdaságú terület öröklött, feszítő ellentmondásokkal indult az 1945 utáni fejlődésnek. Az új társadalmi és gazdasági rendszer megteremtésével, a marxista ideológia talaján megfogalmazott területi kiegyenlítődés igénye alapján elvileg újabb lehetőség adódott a terület gazdasági potenciáljának átértékelésére, a felzárkózásra. A központi irányítás, a tervgazdálkodás mellett még a lehetetlen is elérhetőnek tűnt, egyes területek képét, települések gazdasági, társadalmi struktúráját látszólag egy csapásra meg lehetett változtatni. Városok nőttek ki a földből és váltak a „megtervezett fejlődés" centrumaivá. Ez a „félelmetes erő" azonban szemmel láthatólag nem Encs városkörnyékének dinamikus, az előző század mulasztásait jóvá tevő fejlesztésére irányult. Sőt, a körzet lemaradása - az 1945 és különösen az 1960 utáni időszakban - a számottevő abszolút fejlődés ellenére is tovább nőtt. Milyen tényezők játszottak ebben szerepet? A terület fejlődését természetesen nem lehet elszakítani az ország, ül. Kelet-Közép-Európa általános fejlődési irányától. Márpedig e térségekben - elfogadva a modern urbanizáció ciklikusságára vonatkozó okfejtéseket

77 - éppen az 50-es évektől erősödött föl a nyugat-európai országokhoz képest lényeges késéssel jelentkező első urbanizációs ciklus, a rohamos városnövekedés. Ez a fejlődési szakasz pedig általában a falusi térségek átmeneti leértékelődésével jár. Nálunk azonban a városodás folyamata - a társadalomszerveződési modell sajátosságaiból adódóan - jelentős torzulásokkal, ellentmondásokkal, a falusi térségek indokolatlanul nagyarányú veszteségével játszódott le.

78 A központi hatalom működése révén - annak alapvető jellegéből adódóan - az encsi városkörzet települései gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szféráinak 1948 utáni fejlődését is egyértelműen e sajátosságok szabták meg. A társadalomszerveződési modell sajátosságai közül a vizsgált terület fejlődése szempontjából meghatározó volt: a) A kapitalista országok gazdasági fejlettségének gyors utolérése, sőt - a szocialista rendszer felsőbbrendűségét bizonyítandóan - túlszárnyalása érdekében a társadalmi többlettermék felhalmozásának maximalizálása, a gyors ipari növekedés került a célpiramis csúcsára. Ebből adódott a termelés, azon belül is az ipari termelés dogmatikus felfogása, melyet az ideológiában a munkásosztály uralkodó szerepének tézise erősítette. A központosított hatalom az erős centralizációval, a szigorú redisztribúciós elosztási rendszerrel a fent említetteknek érvényt is szerzett. 76. 1941-ben az írástudatlanok aránya a népességből a Csereháton 9,4%, a Hernád-völgyben 8,4%, a zempléni részen 8,0%, országosan pedig % volt, míg a legalább középiskolát végzetteké 0,85%, 1,1%, 0,87% és %. (B.-A.-Z. m. T. 1970. településsoros adatai) 77. Enyedi Gy., 1982., 1988. 78. Enyedi Gy., 1988. 365