A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

Mivel a felhalmozás maximalizálására irányuló törekvésekkel az öröklötten elmaradott, hátrányos helyzetű területek többlétköltséget és csekély gazdasági hasznot ígérő felzárkóztatása nem volt összeegyeztethető, Encs körzetében a 70-es évekig nem történt jelentősebb gazdasági - azaz értelem szerint ipari - fejlesztés. 1956-ban a területen 1 kisipari szövetkezet (Encsen), 1965-ben 2 kisipari szövetkezet (Encsen és Forrón), 21 ipartelep, 8 tanácsi ipartelep és 16 minisztériumi ipartelep 472 foglalkoztatottal és 324 kisiparos jelentette a helyi ipart.

79 S bár a szocialista ipar helyi foglalkoztatottainak száma 1965 és 1970 között a térségben közel másfélszeresére (472-ről 770-re) növekedett, még így sem érte el a megyében a népességaránynak megfelelő érték 7%-át sem. Állóeszköz-állománya pedig a megye állóeszköz-állományának 0,3%-át tette ki.

80 A tőkefelhalmozás folyamatának megszakadása miatt az erőltetett iparfejlesztés a mezőgazdaság és a lakossági fogyasztás rovására történt. A mezőgazdasági felhalmozásnak előbb a beszolgáltatási kötelezettséggel, majd az adóval, az agrárolló egyre szélesebbre nyitásával történő elvonása az ágazat területfejlesztő, népességeltartó erejét a már egyébként is elmaradott agrárgazdaságú encsi körzetben is - minimálisra csökkentette. A mezőgazdasági foglalkoztatottak átlagjövedelme - kivéve az állami gazdaságokat - közel 40%-a volt a megyei szocialista iparban foglalkoztatott munkásokénak, s közel 10%-kai elmardt a megye más térségeiben foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók 1 főre jutó jövedelme mögött is.

81 A „nemtermelő ágazatok" fejlesztése háttérbe került. Az infrastruktúrafejlesztése teljesen összefonódott az iparfejlesztéssel. Az iparosításból kimaradt encsi körzetben így az infrastrukturális szféra kevésbé tudta biztosítani a népesség biológiai és szellemi reprodukciójához - az urbanizációs folyamat során kitermelt igényeknek megfelelő feltételeket. A gyáripari termeléshez, ül. a nagyüzemi munkássághoz kapcsolódó városi településforma felsőbbrendűségének eszméje bevonult a településpolitikába, megideologizálva a települési javak központi elosztásának gyakorlatát és a falvak majd 80%-át megszüntetni kívánó - ma úgy mondanánk: faluszisztematizálási - terveket.

82 Az encsi körzet aprófalvai - amelyekben a lakosságszám jóval a kívánatosnak tartott 3000 fő alatt volt

83 - e szemlélet alapján a szocialista fejlődés irányvonalába nem illettek. Felzárkóztatásuk helyett mielőbbi megszűnésük volt a cél. Ugyanakkor az ipari városok, mint a „munkásság fellegvárai" egy sor előnyhöz jutottak - a falusi térségek és a nem iparosodott városok rovására. így a különböző településtípusok közötti ellentétek az ország „büszkeségét", a Sajó-völgyi iparvidéket és az északi aprófalvas területeket is magába foglaló megyében még hatványozottabban jelentkeztek. 79. B.-A.-Z. megye Statisztikai Évkönyve, 1956., 1965., 1970. 80. A megye népességének 8,55%-a a szocialista iparban foglalkoztatottak (B.-A.-Z. megye Statisztikai Évkönyve, 1970.) 81. A mezőgazdasági tsz-ek 1 dolgozójára jutó munka utáni jövedelem 1965-ben az encsi járásban 7667 Ft, a megyében 8449 Ft volt. Ugyanakkor a gagyvendégi állami gazdaságban 1333 Ft-ot, a léhiben 1397 Ft-ot, az alsóvadászi gépállomáson 1581 Ft-ot, a vilmányiban 1420 Ft-ot, a megye szocialista iparában pedig 1784 Ft-ot keresett átlagosan egy munkás. (KSH, 1965) 82. Az 1962-ben elkészült országos településfejlesztési keretterv a falvak sorsát úgy képzelte el, hogy „a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése a mezőgazdasági munkaerőigényt nagyon lecsökkentette, a falvak népességének zöme felesleges, ezek majd a városokba vándorolnak, a megmaradó falusi lakosokat pedig mintegy 3000 lakosú községekbe kell áttelepíteni, mivel ez az a lélekszám, amelyet a szocialista társadalom által megkívánt színvonalon „gazdaságosan" el lehet látni. Enyedi Gy., 1986. 15. 83. 1960-ban 100-500 lakosa 25, 501-1000 lakosa 32, 1001-2000 lakosa 19 településnek és 2000nél több lakosa csupán Göncnek volt. B.-A.-Z. megye Statisztikai Évkönyve, 1961. 366