A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

csökkenése most már végképp lehetetlenné tette a szerkezetváltást. A 30-as évek erre irányuló nagyszabású kormányprogramjai, a gyümölcstermesztés és a baromfitenyésztés pénzügyi támogatása,

66 az új kultúrákat népszerűsítő, szakmai ismereteket bővítő előadások szervezése, a tanítók áldozatos munkája

67 nem járt sikerrel. Az az igény, miszerint „a mezőgazdasági politika állami és autonóm szerveinek mindent el kellene követni aziránt, hogy azok a művelési ágak, illetve termesztvények foglaljanak tért a megyében, amelyek sok munkáskéznek adnak munkát és amelyeknél az emberi munkát feleslegessé tevő és így munkanélküliséget élesztő gépi termelésnek csekélyebb a szerepe (kertészet, különösen nagyarányú gyümölcstermesztés, csemegeszőlő, gyógynövény, dohány, baromfitenyésztés, méhészet, selyemhernyó-tenyésztés, tejtermékek stb.)"

68 - csupán óhaj maradt. Iparfejlesztésről továbbra sem beszélhetünk e területen, és a megyében beinduló közútépítés,

69 villamosítás

70 és postahálózat-fejlesztés

71 is inkább csak a Hernád völgyében éreztette hatását. Minden településben működött azonban egy vagy több - állami, felekezeti vagy más - elemi és továbbképző iskola.

72 Ezek - oktatási funkciójuk mellett - közművelődési feladatokat is elláttak (7. kép). Kimondottan gyorsan fejlődött azonban a „Csonka-vármegye" központjává előlépő Szikszó és a terület földrajzi középpontjában fekvő, járási székhely szerepkörrel felruházott Encs. Szikszón 1920 után rendezték az utcákat, a közvilágítást megoldották, kórházat, járásbírósági hivatalt s egy külön „tisztviselő telepet" hoztak létre.

73 Encsen kiépítették a járási hivatalokat. Az eltartó képesség relatív csökkenésével és a tengerentúli területek fogadókészségének felújulásával párhuzamosan azonban a többi településről a kivándorlás újabb hulláma indult el - elsősorban kanadai és dél-amerikai területekre.

74 A háborús készülődés jegyében fejlődő borsodi iparvidék is vonzotta a munkaerőt. A ki- és elvándorlások, a háború miatti születéskiesések következtében a népességnövekedés üteme csak mérsékelt volt.

75 A 20-as évek felfutása után inkább csak stagnálásról beszélhetünk (6. kép). A népesség minőségi összetétele is kedvezőtlenné vált az ország más területeihez képest. Az oktatási rendszer minőségi hiányosságait, a létfenntartásért küzdő életmódot, a mostoha életkörülményeket, ezen belül a perifériális helyzetet is tükrözte az írástudat66. A kormány hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt nyújtott, 1928-29-ben pedig berendezett baromfitelepek létesítéséhez járult hozzá, továbbá parlagi kakasok beszolgáltatása ellenében tenyészállatokat, állategészségügyi vizsgálatokat is díjtalanul biztosítottak. A kezdeti sikerek után azonban átmenet nélkül beszüntették a baromfiakciót. B.-A.-Z.m. T. 1970. 133. 67. A gyümölcstermesztés fellendítése érdekében és a nemesebb gyümölcsfajták elterjesztését szolgálva, a falvakban sorra létesültek a tanítók szervezésében faiskolák. Sokat tettek azért is, hogy „a felnövő nemzedéket a gyümölcsfa szeretetére neveljék". (B.-A.-Z. m. T. 1970. 133.) 68. SchnellerK., 1933. 69. Abaúj-Torna Vm. 1939. 17. 70. A terület egészét tekintve a települések 1/3-ába, a Hernád-völgyben a 3/4-ébe volt bevezetve a villany (Abaúj-Torna Vm. 1939. településsoros adatai) 71. 50 településben, ebből 19 Hernád-völgyiben üzemelt postahivatal vagy postafiók, 22-ben (14 a völgyben) volt távbeszélő (Uo.) 72. Az elemi iskolák 87%-át tették ki a felekezeti iskolák (Uo.) 73. Pályázat a városi cím elnyeréséért, Szikszó Nagyközségi Tanács, 1988. 74. SchnellerK., 1933. 75. A két világháború közötti időszakban évi átlagban -0,6- -I- 0,6% között mozgott, melyen belül körzetek nem voltak elkülöníthetők. Kiemelkedett azonban Encs 2% feletti évi átlagos népességnövekedésével (B.-A.-Z. m. Népszámlálási adatai, 1980.) 364