A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

Az 1850. éviorsz. népszámlálás alkalmával találtatott 6715 ló, 530 csikó, 361 öszvér és szamár, 7951 ökör és bika, 5655 tehén és 58 747 juh. Az 1857. é. orsz. népszámlálás alkalmával volt 7738 ló, 13 903 szarvasmarha, 67 425 juh, 26 970 sertés. 1870-ben pedig volt 7047 ló, 250 szamár, 9657 szarvasmarha, 92 173 juh és 15 647 sertés. Láthatja ebből, hogy a múlt század elején a pásztorkodás a csekély jószág létszámánál fogva Szegeden kevésbé volt elterjedve, és az állattenyésztést inkább a határőrségbeli „göbölyös ráczok" űzték. (Lásd: Régi Szeged II. k. 85. I.)

74 Ép ennélfogva rendkívül nehéz itt a régi emlékek, s különösen a népies sajátságú dolgok felkutatása. Tessék csak a Régi Szeged II. k. Okmánytárában VIII. és X. sz. a közölt tanúvallomásokat átnézni. Ott több pásztor tanú szerepel, de kihallgatásuk nem az ő pásztorkodási életükre, hanem más jogi következményű dolgokra irányult. Azért nincs azokban oly vonatkozás, mi a pásztor életre fényt vethetne. Pedig számos peres iratot néztem át, hol pásztorok mint tanúk lettek kihallgatva egyik-másik agyonvert ember ügyében. Átnéztem a határjárási iratokat is, de azokban sem találtam még annyit sem, mint a mennyi a Régi Szeged II. köt. 92. lapján közölt határleírásban foglaltatik, hol a többi közt a Nagyállás,

71 Tekintő stb. pásztor eredetűeknek látszanak.

76 Ezek azok, a miről tájékoztatni szíves készséggel van szerencsém. Szegeden, 898. okt. 22-én tisztelője Reizner János

77 23 Nagyságos Uram! E hó 20-án kelt szíves soraira jelentem, hogy a mai napon Horváth Ignácz úrhoz intézett levelemben, azon csekély adalékokat, melyeket sok régi poros ügyirat forgatása közben mint esetleg felhasználhatókat kijegyeztem - elküldöttem. A pásztor élet népnyelvi és sajátos szellemi maradványainak gyűjtése czéljából több régi bűnügyi aktát néztem át, de azokban sem találtam oly vonatkozásokat, a melyek vizsgálataihoz adalékokat nyújthatnának. Az iratokban, a melyeket én átnéztem, a pásztorok csillagászata, füvészete stb. nincs érintve. Csak a kutya és a szamár szerepelt itt-ott. A kutyáról legtöbbnyire a „rápuliztam" kifejezés fordul elő.

7fí Fogadja ezek után Nagyságod tiszteletem nyilvánítását. Nézze át a Horváth úrnak küldött kis közleményt, és ha azok nyomán valamely tüzetesebb adatokat óhajtana, tessék megjelölni, s ha van mód benne, hogy valamit kikutatni lehessen, nem sajnálom a további fáradságot. Ismétlem tiszteletem nyilvánítását. Szegeden, 898. okt. 22-én alázatos szolgája Reizner János könyvt. és múzeum igazg.

79 74. Reizner János: A régi Szeged. Szeged, 1887. II. 85. 75. Nagyállás: kihalt helynév. Az 1717., 1739. és 1740-es adatok alapján Dóc, Szeged, Pusztaszer határán volt. Pontosabb helye ismeretlen. Az állattartás körébe tartozó elnevezés. A járások mellett az állás a jószág éjszakai pihenőhelye. Inczefi Géza: Szeged környékének földrajzi nevei. Budapest, 1960. 63. 76. Tekintő: kihalt elnevezés. 1719: Tekéntő, 1722: Tekintő. - Szeged és Kunok földje határán volt, pontosabb helye ismeretlen. Őrhalom volt a város birtokának határán. Inczefi Géza: Szeged környékének földrajzi nevei. Budapest, 1960. 91. 77. Somogyi Könyvtár, irattár 273. sz., érkezett 1898. okt. 22-én. A Herman Ottónak ugyanaznap írott levél a piszkozat papírján folytatólagosan íródott. 78. Herman Ottó felhasználta az adatokat: „Pulizni - Alföld-szerte - Pulival a juhokat terelni. A régi betyárvilágban a pulikutyát sokszorosan uszították, mert félelmetes támadó, ezt mondták „rápulizásnak". A szegedi betyárperekben a „rápulizás" mindig szerepel." Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. 596-597., Bálint Sándor: Szegedi szótár. Budapest, 1957. II. 351. Szó szerint átvette ezt a forrás megjelölésével. 79. Magyar Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattára 5246. - A Somogyi Könyvtár irattár 273. számú levelének fogalmazványán a harmadik bekezdés („Fogadja . . .) hiányzik. 297